Agrárdrónok alkalmazása a magyar gazdák szemszögéből

Az alábbiakban Szabó Lujza kutatásának összefoglalóját adjuk közre. Lujza a Budapesti Corvinus egyetem gazdaságinformatikus mesterszakos hallgatójaként szakdolgozatában arra kereste a választ, hogy a magyar gazdák a drónokat milyen mértékben tudják bevetni a mezőgazdaságban, illetőleg vizsgálta azt is, hogy e területen milyen akadályokba ütközhet a dróntechnológia terjedése.

Kutatás célja

A kutatásomban elsősorban azt szerettem volna felmérni, hogy az agrárdrónokat Magyarországon vajon hasznosítják-e már a gazdaságokban és ha igen, akkor milyen mértékben. Számtalan területen bevethetők, de kérdéses, hogy ezt valóban ki tudja-e használni a magyar gazda, mennyire támogatja az állam ezen irányú törekvéseiben. Azt is szerettem volna felmérni, hogy milyen korosztályú gazdák nyitottak a technológia alkalmazására. Ezenkívül az ismert akadályozó tényezőket, mint például reaktív és a piacot hátráltató szabályozói környezetet vajon a piaci szereplők is ugyanolyan magasra rangsorolják, mint amennyire azt a kutatásom során érzékeltem.

Eredmények

A minta bemutatása

Több, mint 14000 főt érhetett el a kérdőív, ebből ezt mindössze 56-an töltötték ki, ebből is jól látszik, hogy a téma iránt érdeklődő gazdálkodók száma igen alacsony. A kitöltők 59 %-a 40 éven felüli korosztályból került ki. A kitöltők csupán 12,5 %-a nő, emellett látszik, hogy a 50 éven felüli korosztályban kizárólag férfiakat sikerült elérni. A 31-40 éves korosztályból pedig a teljes minta közel harmada származott.

A 2010-2016-os időszakban a KSH adatai alapján az állandó és időszaki alkalmazottakat összevonva a nők aránya a mezőgazdaságban így 35-39 % között mozgott. Így jól látszik, hogy ebben a kutatásban igen alul reprezentáltak.
Végzettségük szerint a kitöltők 57%-a egyetemet végzett, 29%-uk pedig főiskolát. Gazdaságaik mérete alapján pedig 39 %-nak, azaz 22 főnek nincs saját gazdálkodása, ők elsősorban a szolgáltatói szektorból kerültek ki. A válaszadók 12,5 %-a pedig 1000 hektárnál nagyobb területen termel. 27 %-uk 100 hektárnál kisebb területen gazdálkodik, 100-500 hektárnyi területen összesen 5 fő, 500-1000 hektáron pedig 7-en.

Drónnal végzett szolgáltatások

Először azt szerettem volna megtudni, hogy a 8 elemű listából melyik 3 munkafolyamati területet tartják a legfontosabbnak a válaszadók. A fenti táblázatból tisztán látszik, hogy a kitöltők 76 %-a megjelölte a kárfelmérést a legfontosabb három terület egyikeként. Ezt követi a növényvédelem 32 fővel, akik ezt egyöntetűen a 3. legfontosabbként jelölték meg. Gyomosodás vizsgálata a harmadik leggyakoribb terület, a talajerőgazdálkodással együtt, ezt követi a növények stresszállapotának vizsgálata. A 8 felsorolt terület közül a legkevésbé fontosnak a tőszámlálást tartják a résztvevők, mivel az utolsó előtti helyen szereplő növény fedettség ellenőrzésére is dupla annyiszor találták fontosnak, mint a tőszámlálást.

A következő eldöntendő kérdésben arra kaptam választ, hogy hányan végeztek már a mintából saját területeik felett drónnal monitoring repülést. Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódott a következő, amiben azt adták meg hogy saját eszközzel végezték-e a felmérést vagy szolgáltató segítségét vették igénybe a felvételek elkészítéséhez. A lenti grafikonon látható, hogy voltak olyanok is, akik arra kérdésre, hogy végeztek-e már területeik felett drónnal felmérést, nemmel válaszoltak, azonban a következő kérdésben megadták, hogy szolgáltatásként vették igénybe vagy saját eszközzel repültek. Ez ellentmond egymásnak, de lehetséges, hogy nem az ő területük az, amin gazdálkodnak. Erre a kérdés és az előre meghatározott válaszok összeállításakor nem gondoltam. Azok, akik végeztek már drónnal monitoring repülést a területeik felett, egyharmaduk szolgáltatásként vette igénybe, 2/3-uk viszont saját eszközzel végezte el ezt a feladatot.

A következő zárt kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy milyen céllal végezték a felmérést. Három lehetőség közül lehetett egynél több választ is megadhattak a kitöltők. 29-szer jelölték meg a probléma detektálását, felmérését és 28-szor pedig az általános állományszemlét. Beavatkozást, azaz tápanyagutánpótlást vagy növényvédelmet megelőző döntéstámogatás céljából pedig összesen 17-en. Kizárólag problémadetektálást 10 fő, általános állományszemlét szintén 10 fő, beavatkozást megelőző döntéstámogatás céljából csak 2 fő adta meg.

A fenti ábrán azt látjuk, hogy milyen költségszintet tartanak a kitöltők elfogadhatónak bármilyen drónnal végzett szolgáltatásért cserébe. Itt nem akartam tovább komplikálni azzal, hogy milyen típusú tevékenységet végezne a drón, inkább csak az általános véleményt szerettem volna látni, hogy be tudjam kalibrálni mi a gazdák elvárása. Jól látszik, hogy toronymagasan a 0-3000 Ft/hektáros költségszintet tartja a kitöltők 43 %-a elfogadhatónak, azaz 24 fő. Ezt követi 16 fővel a 3000-5000 Ft-os sáv és észrevehetően csökken a befektetési kedv a költség növekedésével. A válaszadók két harmada 5000 Ft/hektár alatti költséget tartja csak elfogadhatónak.

A grafikon másik aspektusa az, hogy milyen bejelentési határidőt tartanának elfogadhatónak a kitöltők arra, hogy bejelentsék a drónos repülést az illetékes hatósághoz, amit jelenleg legkésőbb 30 nappal a repülés megkezdése előtt be kell adni. A válaszok közül csak egyet tudtak kiválasztani a kitöltők és nem adtam meg 7 naptári napnál nagyobb lehetőséget. Az azonnali és a 2-3 naptári napot is 26-26 fő tartja elfogadhatónak. Csupán a válaszadók 7 %-a szerint reális a 7 naptári nap.

A következő kérdésben azt vizsgáltam, hogy vajon milyen akadályok állnak a drónok elterjedésének útjában. A válaszadás félig zárt félig nyitott volt, mivel 3 válasz lehetőség mellett egy szabad szöveges mezőben is megadhatták a további akadályozó tényezőket. A 3 előre definiált válasz közül többet is meg lehetett adni, de legtöbbször, 47-szer jelölték meg a bizonytalan jogi hátteret, mint akadályozó tényezőt. Ezt követte a szaktudás hiánya, amit 27-szer választottak ki, ezalatt azt értettem, hogy szakmailag megfelelő felvételezésre és a kiértékelésre, még nem áll a gazdálkodók számára elegendő tudás rendelkezésre. Kevés releváns gazdasági információ volt az utolsó előre megadott válasz lehetőség, ezt 8-szor adták csak meg. Ezenkívül többen felhozták, hogy nem elérhetőek megalapozott megtérülési tanulmányok, így nem tudják felmérni, hogy a befektetés vajon megérné-e vagy inkább csak veszteséget generálna. Emellett egy fő azt is megjegyezte, hogy a gazdatársadalom kiöregedik, ehhez kapcsolta azt is, hogy az idősebb generáció nem feltétlenül nyitott az új technológiák használatára. Más válaszadó azt emelte ki, hogy nincsenek még rákényszerítve arra a gazdálkodók, hogy új technológiákat próbáljanak ki, mivel így is elegendő bevételre tesznek szert.

A következő kérdésben arra kerestem a választ, hogy milyen ma még Magyarországon nem elérhető szolgáltatásokat szeretnének a válaszadók, ha széles körben elérhetővé válnának. Erre a kérdésre 23 releváns válasz érkezett, amiből a legtöbben, azaz 11 fő a növényvédelmet, permetezést adta meg, mint legvágyottabb szolgáltatás. Ezenkívül még a tápanyag kijuttatása, a kárfelmérés és a gyomosodás vizsgálata is gyakori válasz volt. Vagyonvédelem, logisztika mellett még az állatállomány megfigyelésére (vonulás, létszám, viselkedési jellemzők) is szívesen bevetnék a drónokat. Itt is megjegyezte egy válaszadó, hogy habár szinte minden szolgáltatás elérhető, kivitelezhető lenne ma, a jogszabályalkotás sajnos ezeket nem követi le.

A következő ábrán arra kérdésre adott válasz arányait látjuk, hogy mekkora megtakarítást tudtak eddig elérni a 4. táblázatban felsorolt technológiák alkalmazásával. A kérdőíves kutatást megelőzően több gazdálkodót próbáltam bevonni úgy a kutatásomba, hogy a konkrét gazdaságára vizsgálnám meg a megtérülést. Azok, akik alkalmazták már ezeket a technológiákat azt mondták, hogy nem szívesen osztják meg úgy az adataikat, hogy beazonosíthatók legyenek. Ez a válaszokban is jól tükröződik, hiszen 14 %-uk még névtelenül sem szeretné megosztani ezt az információt. Ezenfelül 45 %-a még nem számolta ki, hogy vajon el tudott-e érni bármilyen megtakarítást is.

Azok, akik tisztában vannak azzal, hogy ez mennyi megtakarítást jelentetett, 3 sáv közül választhattak. 5000 Ft/hektárnál kevesebbet a válaszadók 20 %-a tudott megtakarítani, 5000-15000 Ft között hektáronként pedig 14 %-uk. 15000 Ft-nál többet hektáronként a válaszadók 7 %-a tudott elérni.

A 19. és 20. kérdésben a kormány által bevezetett Digitális Agrárstratégiáról (továbbiakban: DAS) kérdeztem a válaszadókat. Először arról, hogy hallottak-e már erről, ha igen, ha akkor hogyan értékelik 1-6-ig terjedő skálán az ott megfogalmazott célokat, eszközöket, mennyire gondolják naprakésznek, hasznosnak ezeket. A 1-es azt jelentette, hogy egyáltalán nem tartják hasznosnak, naprakésznek, a 6-os érték pedig a kiemelkedő mértékben gondolják hasznosnak az ott megfogalmazott célokat. Azok, akik ismerik, összesen 40 fő válaszát az alábbi grafikon szemlélteti. Ez a válaszadók 71 %-a. Az alábbi válaszok mediánja 4, a válaszok átlagtól vett átlagos eltérése pedig ~1,06. Ez alapján a gazdák, akik ismerik a DAS-t, inkább hasznosnak és naprakésznek találják.

A legutolsó kérdésben azt szerettem volt megvizsgálni, hogy mi a véleményük, mennyire támogatja az állam a precíziós gazdálkodás terjedését. Ezt a kérdést a teljes mintának kötelező volt kitöltenie, itt is 1-6 közötti skálán tudták megadni, hogy szerintük mennyire támogató az állam a precíziós gazdálkodás kérdésében, ahol az 1 azt jelentette, hogy egyáltalán nem támogatja az állam, a 6 pedig azt, hogy kiemelkedő mértékben. A válaszokat a következő ábra szemlélteti. A válaszok mediánja 2, szórása pedig 1,32. Ez alapján is észlelhető, hogy a teljes minta leginkább úgy értékelte, hogy egyáltalán nem vagy minimális mértékben támogatja az állam a gazdálkodókat.

Aközött, hogy ismeri-e a DAS-t és mennyire gondolja azt, hogy az állam támogatja a gazdálkodókat a precíziós gazdálkodásban, nem találtam szignifikáns kapcsolatot, mert korrelációs együtthatója -0,16 volt. Mivel az előjele negatív, ezért elmondható, hogy általában azok, akik nem ismerik a DAS-t, alacsonyabbnak értékelték az állam támogató szerepét.

Aközött is vizsgáltam, hogy milyen mértékű korreláció van, hogy mennyire ítélik hasznosnak a DAS-ban megfogalmazott célokat és mennyire gondolják, hogy az állam támogató a precíziós gazdálkodás elterjedésével szemben. A korrelációs együttható ebben az esetben 0,21, tehát a kapcsolat a két változó között gyenge. Mivel a korreláció pozitív tartományba esik, megállapítható, hogy ha valaki hasznosabbnak ítéli meg a DAS-t, akkor nagyobb valószínűséggel gondolja azt, hogy támogatóbb az állam.

Összegzés

Jól látszott, hogy fontosnak tartják a drónok növényvédelmi célra történő használatát. Ezenfelül a piaci szereplőknek igénye lenne a drónos permetezésre, hiszen többen is megadták, hogy ez még nem elérhető Magyarországon széles körben. Az EU sem képvisel ezen a területen haladó szemléletet, hiszen az EU teljes területén tiltott ez tevékenység. Svájc viszont már 2019-ben kidolgozta az ehhez szükséges szabályozást és keretrendszert, ahol így már legális a drónnal végzett permetezés. Magyarországon kizárólag kísérleti engedély birtokában lehet ilyen tevékenységet végezni.

Ezenfelül azt figyeltem meg, hogy a piaci körülmények sem ideálisak a drón technológia terjedéséhez, mivel a gazdálkodók nincsenek rákényszerítve a hatékonyság növelésre a támogatási rendszerből fakadóan. Sőt a válaszok alapján az tükröződik, hogy az állam sem támogatja kellő mértékben ennek terjedését, pedig gazdaságosabbá lehetne tenni több munkafolyamatot is. Ez a Digitális Agrárstratégia fényében meglepő, hiszen ott több területre is le van bontva, hogy mit szeretnének elérni 2019-2022-es időszakban. A DAS-ban olvasható az is, hogy a drónok és a növényvédelmi szenzorok alkalmazásának aránya 5 % körüli a magyar mezőgazdaságban. Ez alapján igen nagy tér van még a fejlődésre (Digitális Jólét Program, 2019, p. 20).

Másik kritikus terület az eseti légtér igénylésére vonatkozó szabályok. Jól látszik, hogy az igényekhez legjobban az igazodna, ha azonnal elbírálásra kerülne az engedély. A nyílt kategóriában 2021. január 01-jétől már nem lesz erre szükség, de kötelező lesz a Mydronespace alkalmazás használata mielőtt megkezdik a repülést. Sajnos a nyílt kategóriában nem engedélyezett a kiszórás, ezért ha továbbra is kísérleti engedéllyel lehet majd permetezni, akkor az minimum a speciális kategóriába fog esni. Ha speciális kategóriába sorolandó a drón és a meghatározott forgatókönyveknek megfelel majd a művelet, akkor akár üzembentartói nyilatkozattal is elvégezhető a drónos művelet. Ez viszont mélyebb repülés biztonsági ismereteket fog igényelni, ezért nem valószínű, hogy a gazdák saját maguk fogják ezt végezni. Ez a bizonytalan jogi háttér nagy mértékben akadályozza a drónnal végzett tevékenységek elterjedését.

Az elfogadható költségszintnek a többség a maximum 5000 Ft/hektárt tartja, ami iránymutatással szolgálhat a szolgáltatók számára. Azonban meglepő, hogy a többsége nem rendelkezik információval arról, hogy mekkora megtakarítást tud elérni a korábban részletesen tárgyalt technológiák alkalmazásával. Érdemes lenne ezt jobban kihangsúlyozni, de ehhez specifikusan kell adatgyűjtést végezni, nem lehet alapul venni a külföldi példákat, mivel az ottani környezeti változók nem feltétlenül egyeznek a hazai körülményekkel. A kérdőív kitöltőinek számából azt láttam, hogy sok gazdának nem keltette fel az érdeklődését, ami számomra azt tükrözi, hogy nem megfelelő még a digitális érettségük és emellett nem feltétlenül nyitottak a változásra.

Hivatkozások:
 Digitális Jólét Program. (2019): Magyarország Digitális Agrár Stratégiája, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Budapest, p. 103.