Tajvan drónhadsereget épít Kína ellen

2022 nyarán, néhány hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Tajvan elnöke kormánypártjának vezető tisztségviselőit hívta össze Tajpej belvárosába. A találkozó témája az volt, hogyan tudta Ukrajna az Oroszországgal vívott háborúban sikeresen ellensúlyozni egy sokkal erősebb ellenség előnyeit? Tsai Ing-wen elnök 77 oldalas belső tájékoztatót kapott a PowerPoint segítségével. Egyértelmű válasz volt: drónokkal.

„A háború kezdete óta a korábban légi hátrányban lévő Ukrajna ügyesen használta a drónokat saját részleges légifölényének megteremtésére” – áll az előadásban. Tajvan számára azonban a jelentés sötétebb képet festett: a sziget veszélyesen lemaradt sokkal erősebb riválisától, Kínától a drónokkal való felfegyverkezésben. Tajvan jelenleg négy dróntípussal rendelkezik, ám mindössze száz darabból áll a flotta.

A szűk Tajvani-szoros túloldalán a kínai hadsereg, a Népi Felszabadító Hadsereg több mint 50 különböző dróntípusból álló arzenállal rendelkezik. Darabszámukra becslések csak a kínai állami médiában megjelent jelentések alapján vannak, ahol a drón flotta létszámát több tízezerre teszik. Ezek a drónok a sugárhajtású, nagy hatótávolságú megfigyelő repülőgépektől a szárazföldi csapatok által bevetett kis kvadrokopterekig terjednek.

Tajvan ezért „megnyomta a gombot” egy stratégiai terv kidolgozására. A „Drone National Team” program keretében Tajvan a sziget kereskedelmi dróngyártóit, valamint légiközlekedési és űrrepülési cégeit toborozta a katonasággal közös erőfeszítéshez, hogy felgyorsítsák egy saját, önellátó drón fejlesztési és gyártási programot.

A kormányzati tervdokumentum szerint a cél több mint 3200 katonai drón megépítése 2024 közepéig. Ide tartoznak a 2 kilogrammnál kisebb tömegű mini-drónok, valamint a nagyobb, 150 kilométeres hatótávolságú drónok is.  A termelés felgyorsítása érdekében a kormány először von be magáncégeket egy fegyverprogram kutatási és fejlesztési szakaszába. Eddig legalább kilenc magáncég csatlakozott a programhoz.

A Thunder Tiger Group, amely leginkább arról ismert, hogy szabadidős és kereskedelmi célú rádióvezérlésű repülőgép-modelleket gyárt, szintén részese a kormány programjának. Szakértelemmel rendelkeznek a repüléstől a távközlésen át az elektronikus alkatrészek gyártásáig olyan alkalmazásokig mint a GPS-es helymeghatározás. Hawk Yang, a Thunder Tiger kutatás-fejlesztési részlegének vezetője a Reutersnek elmondta, hogy cége jelenleg drónokat fejleszt a tajvani hadsereg számára, beleértve a pilóta nélküli, 4 méter hosszú, rotorral felszerelt, hajón vagy szárazföldön használható megfigyelőhelikopterek, amelyek hatótávolsága 400 km, és akár hat órán keresztül is képesek repülni. 

“Egy kis drón felrobbanthat egy tankot, ami tízmilliókat ér” – mondta, hangsúlyozva, hogy a modern hadviselés milyen gyorsan változik az aszimmetrikus fegyverek térnyerésével – olcsó, kézi lőfegyverek, amelyek ellensúlyozhatják a nagy, drága rendszereket. Az orosz-ukrán háború „nagy inspirációt” adott Tajvannak, Ukrajna orosz inváziója során az egész világ látta a drónok fontosságát. A jövő generációi számára a drónok nagyon fontos szerepet fognak játszani mind a polgári, mind a katonai alkalmazásokban. Egy fejlett iparággal rendelkező országból, mint  Tajvan nem hiányozhatnak a katonai drónok sem.” – mondta.

Tajvan drónok tömeggyártására irányuló törekvése része egy fokozódó katonai rivalizálásnak, amely megosztja Ázsiát. Az egyik oldalon az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük Tajvan, Ausztrália, Japán és Dél-Korea áll, akik meg akarják őrizni az amerikai dominanciát a térségben. Másrészt az egyre határozottabb Kína, amely eltökélt szándéka, hogy megszerezze az irányítást a demokratikusan kormányzott sziget felett, és kiszorítsa Amerikát, mint a vezető regionális hatalmat.

Ebben a csúcstechnológiás fegyverkezési versenyben mindkét oldal katonai és civil kutatók küzdenek, hogy megszerezzék a vezetést számos területen, beleértve a mesterséges intelligenciát, az autonóm fegyvereket, a fejlett félvezetőket, a hiperszonikus repülést, a kvantumszámítástechnikát és a kiberhadviselést.

A Kínát kormányzó Kommunista Párt szerint Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, és nem hajlandó kizárni, hogy erőszakkal a szigetet ellenőrzése alá vonják. Tsai szerint Tajvan már független ország, és megfogadta, hogy megvédi szabadságát és demokráciáját.

A jelentés kérdéseire válaszolva a kínai külügyminisztérium azt mondta, hogy „a tajvani hatóságok arra irányuló kísérletei, hogy „erővel utasítsák el az újraegyesítést”, és „külföldiekkel függetlenségre törekedjenek”, biztosan kudarcot vallanak. A kínai védelmi minisztérium és a tajvani ügyek hivatala nem válaszolt a kérdésekre. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma és a Fehér Ház szintén nem válaszolt a jelentéshez kapcsolódó kérdésekre.

Miközben Kína igényt tart Tajvanra, egyre gyakrabban vetett be drónokat a szürkezónás hadviselés kampányának részeként – szinte napi sorozatos megfélemlítő légi és felszíni hadműveleteket folytat a szigeten, hogy tesztelje és leépítse Tajvan védelmét. 

„Kína verbálisan és katonailag megfélemlíti Tajvant” – áll Tsai hivatala közleményében. “Minél provokatívabb az ellenség, annál nyugodtabbnak kell lennünk.”

Tavaly augusztusban derült ki, hogy Tajvan képtelen szembeszállni a kínai drónarzenállal, amikor a Tajvan által ellenőrzött Kinmen szigetet, amely a legközelebbi pontján kevesebb, mint 2 km-re található a kínai tengerparttól, kínai civil drónok vették körbe. Egy telefonos videó is felkerült a közösségi médiába, majd később a tajvani média is átvette azt, amin azt látható, hogy két katona kövekkel dobált egy drónt, amely az őrhelyük közelében repült.

A tajvani közösségi médiában megjelent bejegyzések, amelyek az incidenst „nemzeti megaláztatásnak” nevezték, széles körben elterjedtek a helyi sajtóban. A tajvani védelmi minisztérium kérdésre válaszolva közölte, hogy azóta a drón elhárító technológiát telepítették szigetre.

Peking tavaly novemberben mutatta be legújabb pilóta nélküli rendszereit, köztük legfejlettebb harci és felderítő drónját: a Wing Loong 3-at. Kínai sajtójelentések szerint az interkontinentális drón hatótávolsága 10 000 kilométer.