fbpx
Dróntechnológia

Életre kel a Jetson család – 2023 lesz a drónkocsis fordulat éve

Fel kell kötniük a nadrágot a légiközlekedési szabályok alkotóinak, hisz nem kis feladatot szab rájuk a már emberi fenék alatt lévő technika.

Bizonyára sokan ismerik Luc Besson Az ötödik elem című filmalkotását, amelyben a Korben Dallast alakító Bruce Willis végtelen magas felhőkarcolók között autószerű légi taxit fuvarozva keresi a napi betevőt. A francia-brit sci-fiben látható közlekedési formákról egykor azt gondolhattuk, a mi életünkben minimum megmosolyogtató álom lesz, a mozi bemutatása óta eltelt 24 év viszont bebizonyította, szó sincs lélegzetelállító meséről, a közlekedéstechnológia felelős álmodozói komolyan veszik a munkát, legalábbis a legtöbben.

Persze itt és most még valóban nincs szó arról, hogy már tömegével gördülnének le a gyártósorokról a légi űrpapír Trabantok – amelyekből koccanás esetén nem marad por se’… – vagy a franciák már ügyködnének a romániai space-Dacia készítésén, esetleg rárepülne Európára a magyar Suzuki Sky, netán beterítené Magyarország légterét a családos kopter; de vannak ma közismert márkák, amelyek már kézzelfogható eredményeket tudnak felmutatni a személyszállító drónok megvalósítása terén – köztük kisebb cégek, de azért főképp ipari szereplők, hátuk mögött ismerős nevű befektetőkkel.

Itt van mindjárt a Toyota, amely a Joby Aviation légieszköz-gyárral szövetkezett össze egy közlekedési drón lefejlesztésére. A Joby C elkészítéséhez a Toyota igazából a pénzét adja, szűk 400 millió dollárt, ez a teljes fejlesztési költség kétharmada. A “természetesen” tisztán e-hajtású, 6 rotoros masina forgalomba állítását 2023-ig tervezik, jó lenne, ha addigra villantanának valamit a világ törvénytevői is a légi-tömegközlekedés terén. A drón 5 ember elszállítására képes A-ból B-be – a hivatalos leírás az egyik utast “pilótának” nevezi, bár a jármű félönvezető volna. Már a kezdő üzemelési költségre is van számítás, 2,5 dollár volna mérföldenként, Montereyben gyárthatják. A Morgan Stanley már azt is kiszámolta, mennyi taxis bevétele lehet a cégnek 2040-re: 674 milliárd dollár. Ha ezt bárki tényleg garantálja akkorra, biztosan busásan megtérülő befektetése ez a Toyotának. A programnak szinte kézzel fogható “ideológiája” is van: tegyük parkokká az utcákat!

Maradva az ismert kocsimárkáknál – amelyekben valamiért számos elemző véli úgy, hogy nagyobb lesz a közbizalom, ha egyszer drónokon fogunk furikázni… – a Hyundai az Uber Elevate légitaxi-szolgáltatóval kezdett szövetkezni, igaz, a koronavírus elragadta ezt az üzletágat az Uber fészkéből. A PAV fantázianevű gépet – vagy valami mást a Joby fejlesztheti le. A projekt hajnalán még a NASA egyik vezető repülőtervező mérnöke, Mark Moore is részévé vált a kalandnak, az ő tudása ártani biztos nem fog a Jobynál sem.

Már 2017-ben világgá kürtölte magát az eVolo, üzenvén, 2018-tól már repked a VTOL-je. A Volocopter 2X névre “hallgató” jószág 18 rotoros, 2 ember célba juttatására hivatott. 40 perc alatt újratölthető 6 akksijával 17 percig repült a prototípus. A Daimler cég áll mögötte, és már azt is tudni, hogy 2023-tól Szingapúrban már közlekedési eszköz lesz, illetve korábban váltig állították, az első ilyen jármű lesz, amely európai légi forgalmi engedélyhez jut. A Volocopter testvérjárgánya, a VoloCity Amerika legnagyobb városaiban légi taxiként kezdheti meg szolgálatát – New Yorkban, Washingtonban és Los Angelesben.

Cikkünk kezdő sztorija akár a Jetson családé is lehetett volna, a rajzfilmbeli família közlekedési eszközei bizonyára sok mérnököt megihlettek, akik ma már a személyszállító drón iparágban mocorognak. Nem véletlenül talán: a Jetson nevű fejlesztőcég One nevű kopterét másokhoz hasonlóan már legyártották életnagyságban. A gép négyrotoros, egy személy szállítására képes, és 15-25 perc körüli időt tölthet a levegőben egyhuzamban, de azért egy szumóst sajnos még cuccok nélkül sem bír el, 90 kilós önsúlyán kívül 85 kiló “fér bele”. Előnye, hogy 2020 tavaszi elkészülte óta 59 ezer dollárért már rendelhető a 8 villanymotoros drón.


Az Airbus francia repülőgyártó a Vahana fantázianevű projektben egyszemélyes VTOL-t fejleszt a Szilícium-völgyben. Sőt, igazából ez is múlt idő, 2 év alatt ugyanis 0-ról 100 százalékra összerakták a személyszállításra alkalmas eszközt, amelynek különlegessége, hogy egy utast vagy (!) egy nagyobb rakományt is célba tud juttatni egyedül – elméletben már tavaly óta -, így ha ez a gép elterjed, a Postás Pat című rajzfilm világa már csak egy összekacsintásra okot adó mém marad gyermekeink későbbi mindennapjaiban. 8 rotorja van, akár 1000 láb (körülbelül 300 m) magasan is tud repülni – vagyis Budapesten nem ütközne bele szinte semmibe a budai hegyeken kívül. A cég egy taxirendszert is szervez, a ma ismert car-sharing elvén. 50 kilométert bír menni.

Pont a kínaiak maradnának ki a jóból? Az EHang révén a Föld legnépesebb országának már saját személyszállítódrón-gyára van. Az első eszköz 220 font (99,79 kg) szállítására lehet képes, 100 km/h-s sebességgel 35 km-t tud repülni, akár 11 ezer láb (3353 m) magasságban. A kínai tesztelés után az EHang is az amerikai piacra törne be a következő években, a megfelelő tőzsdei teljesítést azonban biztosan előbb fogjuk látni.

Az engedélyek terén a legelőrébb bizonyára a repülő-kocsi “korcsok” tartanak. Ilyen a szemre talán kissé ormótlan Terrafugia 500 mérföldet is bíró föld-levegő kétéltűje, amely viszont csak 2025-re terjedhet el a forgalomban, és légi pilótaengedély kell hozzá, a jogsi nem lesz elég. (Máshoz sem, de itt legalább nem rejtik véka alá a tényt.) Idén januárban doboltatták ki, hogy amerikai sportrepülő-engedélyt kapott, túl egy 80 napos, sikeres próbarepülési teszten. Ezt a kísérletet az a kínai cég tudja magáénak, amely a Volvót és a Lotust is. A cél: 2022-ben már ténylegesen repülni!

Tőlünk nem is olyan távol, Szlovákiában az AeroMobil kísérletezik repülő autóval, de az előzőhöz hasonlóan a konstrukció még küzd azzal a problémával, hogy a felszállás nem megy csak úgy, függőlegesen, mint a drón vagy a helikopter esetében. Így akár mindkettő fejlesztés kimaradhatna összeállításunkból, a fejlesztési irányok színes palettájának megismerése miatt azonban mégis fontosak. A szlovák légikocsi 2023-ban kerülne forgalomba, az átváltozásra 3 percre van szüksége.

Kínához hasonlóan naná, hogy a Google amerikai cégóriás sem maradhat ki a “buliból”, legalábbis a vállalat társalapítója, Larry Page biztosan nem. A Zee.Aero nevű, szárnyakat növesztő autót már többen a levegőben látták 2017-ben, a Boeing állt a korábbi fejlesztések mögött. Ma már Kittyhawk néven fut ez a projekt, és mintha kicsit elment volna a magánrepülőzés irányába.

A holland PAL-V ősszel jelentette be, hogy az autót és a drónt ötvöző megoldása szédületes tempóban gyűjti be a működtetéshez szükséges hatósági engedélyeket. A téliesített futóbabakocsira hasonlító eszköz már 2012-ben “tesztrepült”, 2022-ben 90 VIP-igénylő megkaphatja ennek az – ugyancsak kifutópályát igénylő – légi járműnek a kulcsait.

Idén januárban a GM-hez tartozó Cadillac márka gazdagodott – legalábbis bejelentés szintjén – egy repülő kocsival. Ebben a projektben a Fiat Chrysler fogott össze az Archer Partnerral egy 60 mérföldet megtenni képes, 150-nel haladó légi járművecske kifejlesztésére 2024-ig. A projekt mögött ott áll a Walmart e-kereskedő cég is.

A Trabant kapcsán játékból már szóba került a Porsche neve, amely szintén belevágott egy drónkocsitörténetbe, ám az a 2019-es szilveszteri koccintásnál mintha megakadt volna, pedig izgalmas látványt ígért a delfin és denevér tiltott szerelemgyermekének tűnő alkalmatosság.

Az Formula-1-be is betörő, tengeralattjárót is gyártó Aston Martin szintén nem elégedett meg korábbi határaival, Horváth Charlie sokszor ismételt kérése nélkül is az ég felé nézett: a Volante Visionbe 3 felnőtt ülhet. Ez a cég is viszont mintha épp most halmozna fel egy jókora lépéshátrányt.

Az Audi is nekirugaszkodott, aminek neki kellett, de a németek ezen a fronton is felfüggesztették terveiket 2019-ben.

Mindaz, amiről eleddig írtunk, várhatóan a nagyon közeli jövőt, szinte a jelent jelentik. Láttuk azonban korábban számos példán keresztül, hogy a “nagy, közös szabályozás” még egy-egy ország esetében is milyen nehéz, hát még egy ennyi pénzt és ilyen szerteágazó érdekeket érintő biznisz esetében. De akármi is történjen a légi-tömegközlekedés terén ebben az évtizedben, a technika már ott van az ember kezében, a világvárosok közlekedésével, annak fejlesztésével kapcsolatos megannyi problémával együtt.

Nyitókép forrása: Clipart Library

Szólj hozzá