Drónok kora

Nagy drónos kérdezz-felelek – Gábor Zoltán

Attól, mert egy képet a levegőből készítesz, még nem lesz automatikusan jó vagy érdekes… Kompozíció, téma, fények, mindennek stimmelnie kell, különben csak egy középszerű fényképünk lesz a magasból – vallja Gábor Zoltán, professzionális fotós. Kérdezz-felelek sorozatunkban a légi fotózáshoz fűződő viszonyáról beszélgettünk vele.

GO2FLY: Mióta reptetsz drónokat és miért kezdted el?

Gábor Zoltán: Nem olyan régen, 2017-ben vásároltam az első drónomat, egy DJI Mavic Pro-t. Komoly tervezés előzte meg a vásárlást, mert akkoriban erősen gondolkoztam azon, hogy a szimpla állványos fotózást szeretném kicsit háttérbe szorítani és más irányt kipróbálni. Erre két opciót láttam magam előtt, két olyan lehetőséget ami akkor nagyon érdekelt: a time-lapse videók készítése, illetve a légifotózás. Jobban körbejárva a témákat arra jutottam, hogy bár a time-lapse nagyon érdekes és izgalmas terület, mégis manapság ha színvonalas videókat szeretnénk készíteni olyan technikai (és ezáltal anyagi) követelményeknek kell megfelelni (3D-s léptetőmotor, slider, állvány), illetve a videók összerakása, editálása is annyira időigényes, hogy inkább a légifotózás mellett döntöttem, ami nem csak hogy nem kevésbé látványos, de nagyságrendekkel egyszerűbben lehet színvonalas végterméket kidolgozni.

G2F: Hobbinak vagy munkaként indult a drónozás?

GZ: Munkaként indult, de abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a hobbim a munkám, így könnyű összekötni a kettőt.

G2F: Egyedül, társakkal vagy tanfolyamon sajátítottad el a drónreptetés, légi fényképészet fortélyait?

GZ: Teljesen egyedül fejlesztettem magam, ami a mai “hülyebiztos” drónokat tekintve nem akkora teljesítmény, szerintem. Sokkal nagyobb falat olyan fotókat, kompozíciókat készíteni amik túlmennek a szimpla “légifelvétel” kategórián és fotóként is megállják a helyüket. De én a fotózást is magam tanultam, nem volt alkalmam fotós iskolába járni sajnos. Mindig azt szoktam mondani a kezdőknek, hogy attól mert egy képet a levegőből készítesz, még nem lesz automatikusan jó vagy érdekes. Pontosan ugyan olyan szabályok vonatkoznak a drónfotókra is mint a földön készültekre. Kompozíció, téma, fények, mindennek stimmelni kell, különben csak egy középszerű fényképünk lesz a magasból.

G2F: Milyen drónt és kiegészítőket használsz, mik a fejlesztési terveid?

GZ: Jelenleg egy DJI Mavic 2 Pro drónt reptetek. Kiegészítők terén leginkább semmit nem használok. Van egy kemény fedelű táskám a mostani drónhoz. Szeretném majd kipróbálni a Master Airscrew jó hírű, csendesebb és hatékonyabb propellereit, de a mostani drónomhoz még nem fejlesztették ki a terméket. Illetve egy ND szűrő szettet fogok vásárolni a közeljövőben, a nappali videókhoz elengedhetetlenek. A legfontosabb kiegészítő manapság az akkumulátor, abból kell csak minimum hármat betárazni.

G2F: Miről és hogyan készült a kedvenc drónfelvételed?

GZ: Az egyik legnagyobb élményem és a legkedvesebb felvételem a Balatonnál készült 2018 júniusában. Napfelkelte idején szálltam fel, hogy a tavat fotózzam 500 méter magasból. Ez meg is történt, majd mikor láttam, hogy ideje lenne visszaindulni, megfordultam a drónnal és akkor láttam meg pont előttem életem legcsodásabb viharfelhőjét. Valahol Székesfehérvár környéken lehetett, hatalmas volt, a lemenő nap megvilágította csodás narancs-magenta-lila árnyalatokba, és durva villámok cikáztak benne. A drónom 500 méteren volt, légvonalban a fejem fölött, így maradt még időm, hogy az egész látványt megfotózzam egy hatalmas panorámaképben (amit AEB sorozatokból dolgoztam ki). Külön szerencsém volt, hogy az akkori Mavic Pro drónom portré állásba tudta fordítani a kameráját (amit azóta is rettentően hiányolok a mostani drónomból) és így nagyobb látószöggel tudtam készíteni a panorámaképet. A rengeteg expónak köszönhetően pedig egy villámot is sikerült elkapnom, amitől még különlegesebb lett a felvétel. Természetesen biztonságban leszálltam utána a kertünkben. A fotó a nap képe lett a National Geographic Magyarország oldalán.

G2F: Mi inspirál, milyen tényezőket veszel számba egy-egy helyszín kiválasztásánál?

GZ: A képeimnél mindig figyelembe veszem a nap jelenlegi állását, vagyis milyen irányban kel fel vagy éppen nyugszik le, mert általában belekomponálom a képeimre. Minden esetben figyelek rá, hogy érdekes fények, felhők legyenek, unalmas szürke égbolt idején szinte sosem szállok fel. A helyszínek pedig változóak, mint említettem, kompozíciókban gondolkozom, nem csak szimplán lefotózok valamit felülről. Továbbá nem árt ha egy helyszín vagy épület valamennyire ismert vagy szép a szemnek, de minimum legyen érdekes.

G2F: Kerültél-e már szembe akadályozó tényezőkkel a magyarországi vagy külföldi drónozás során?

GZ: A magyarországi drónszabályozás egy agyrém (de még mindig jobb mint a Szlovák, ahol egyszerűen tilos magáncélból kamerás drónt reptetni), szerintem mindenki tisztában van a kvázi betarthatatlan légtérengedély szabályozással. Ez egy hatalmas akadály, sokszor teljesíthetetlen is, hiszen egy drónfotós honnan tudja, hogy 30 nappal az engedély kérése után milyen időjárás, milyen fények lesznek? Továbbá a Budapest Airport is jelentősen megnehezíti a drónok szállítását azzal a szabályukkal, hogy kézipoggyászban nem vihetjük fel a gépre a drónunkat, így kénytelenek vagyunk feladni a drónt tartalmazó táskát, ami – köztudottan – nem egy életbiztosítás.

G2F: Milyen drónos munka / felvétel elkészítése szerepel a bakancslistádon?

GZ: Ohh, a lista rettentő hosszú. Szeretnék visszamenni a legkedvesebb helyszínemre, a skóciai Isle of Skye szigetére, mert többször is megfordultam már ott, de akkoriban még nem volt drónom és az a hely számomra a világ legcsodásabb helye, a legkülönösebb természeti jelenségekkel, hegyekkel, sziklákkal, északi fénnyel. Ugyanezen okból szeretnék a Bled-i tóhoz is visszatérni Szlovéniába, illetve a Dolomitokba, a Plitvicei tavakhoz vagy Sziciliába, Toszkánába.

G2F: Jársz-e drónos közösségbe, ismersz-e ilyen társaságokat?

GZ: Járni nem járok, de van jó pár kedves fotós barátom, akik közül páran reptetnek drónt. Viszont különösebben nem vagyok a közös drónozás híve, minek zavarjuk egymást a levegőben? Ha már együtt vagyunk, akkor inkább túrázzunk, beszélgessünk, fotózzunk közösen, de direkt drónozni nem látom sok értelmét.

G2F: Hogyan képzeled el a drónozást 10-15 év múlva?

GZ: Véleményem szerint a drónok manapság olyan lökést adtak a fotózásnak mint anno körülbelül 15 éve az első, konzumer szegmensbe szánt DSLR gépek adtak. Anno ezek a vázak felforgatták a fotózást, kinyírták a filmes gépeket, mindenkinek elérhetővé váltak a jó minőségű, cserélhető optikás fényképezőgépek. A drónok most ugyanezt teszik, és ha a törvény nem fogja – már elnézést – kiherélni ezt a szegmenst, akkor hamarosan a legtöbb háztartásban ott fog porosodni a szekrényben egy drón. Kinek komolyabb, kinek egyszerűbb. Továbbá én el tudok képzelni pár éven belül megjelenő rendőrségi drón-járőröket is, amik probléma nélkül képesek egy adott útvonalon járőrözni, figyelni a rendet, esetleg igazoltatni. Erre manapság a technológia már megvan, csupán a jobb teljesítményű akkumulátorok hiánya az egyetlen gátló tényező jelenleg. Na nem mintha erre vágynék, de tartok tőle, hogy ez a kor is hamarosan elérkezik.

Zoltán és további képei megtalálhatók a Facebook-on és az Instagram-on is.

Szólj hozzá