Nincs mese, a még mindig alakulóban lévő drón szabályozási környezetben az agrár vállalkozásoknak is előre kell gondolkodniuk, másképp könnyen lemaradhatnak akkor, amikor egyszer csak minden elérhető technológia alkalmazható lesz itthon is.
A Duplitec Kft. drónpilótaképzést nyújtó MyDroneSchool képzésközpontjának oktatója, Gyovai Szabolcs agrármérnök határozottan úgy látja, már ma szükség van azoknak a szakembereknek a képzésére, akik otthonosan mozognak a légi navigációban és az agrárdrónok működtetésében, ezért is elkötelezett e tudás továbbadása mellett. Interjúnkban azonban, hogy ne csak az oktató szemszögét ismerjük meg, egy volt tanítványt, Fülöp Dollit is megkérdeztük tapasztalatairól.
GO2FLY: Információink szerint még mindig kevés itthon a képzettnek tekinthető drónos szakember, viszont az érdeklődés, különösen az agrárium területén, intenzív. Mire számíthat az a gazda, aki nagy fába vágva a fejszéjét drónpilótaképzésbe invesztál?
Gyovai Szabolcs: A Mezőgazdasági Drónkezelő Képzésünkkel kapcsolatos első és legfontosabb tudnivaló, hogy kifejezetten a drónalapú, automatizált növényvédelemre helyezi a hangsúlyt. Tehát mezőgazdasági drón használatára képzünk pilótákat, de nem csak gazdák jönnek hozzánk, hanem olyanok is, akik szolgáltató vonalon látnak ebben a tevékenységben fantáziát.
GySz: Megtanítjuk az állományfelvétel-készítést és az adatfeldolgozást, amivel ténylegesen bárki számára elsajátítható, hogy mit, miért és hogyan kell tenni, illetőleg a különböző szoftvereket hogyan kell használni. Ezt követően pedig oktatunk automatizált növényvédelmi folyamatot is, a professzionális használathoz ugyanis ez is elengedhetetlen.
Sokszor azt érezzük, a 30 órás tanfolyamba nem minden fér bele, az viszont fontos, hogy a tanuló érezzen rá a szemléletre, biztosan tudja az alapokat, hogy amikor már dolgozik, ne tegyen kárt a növényi állományban.
G2F: Kikből lesznek jó drónpilóták? Elég-e az elszánt lelkesedés, esetleg kell a műszaki fogékonyság is, netán mélyebb agrárismeret?
GySz: A mezőgazdasági drónozás 70 százalékban mezőgazdasági szakma, 30 százalékban a drón ismerete. Ha nem tudjuk, hogy mi az, amit csinálunk, mikor, mit, hogyan szeretnénk elérni, akkor a drónnal csak egy drága játékszerünk lesz. Szerencsére aki készség szinten jól használja az okostelefont, az a képzést követően a DJI drónokat, így akár a legnagyobb professzionális agrár drónt, az Agrast is képes lesz elnavigálni, a DJI rendszere ugyanis nagyon felhasználóbarát, egyszerű, sok automatizmus van benne, a paneleket kell hozzá megtanulni használni.
G2F: Mitől jobb a mező felett egy drón a helikopternél, ha csak a permetezést nézzük – túllépve azon, hogy a jelenlegi szabályozás most még nem engedélyezi a drónok permetezési célú, éles felhasználását?
GySz: A régi helikopterek akár 600-800 liter szerrel is tudtak repülni, és 50-60 litert kiszórtak hektáronként. A drónnal a 20-30 literekkel való repülés van előtérben, ezt a mennyiséget viszont sokkal precízebben, ezáltal környezetbarátabban és költséghatékonyabban lehet kijuttatni. A múlt tapasztalatából építkezve tanuljuk és alakítjuk a jövőt, az ezzel kapcsolatos tudás pedig folyamatosan bővül.
G2F: Nézzük a konkrétumokat: hogyan néz ki egy tanfolyam a jelentkezés után?
GySz: Három részből áll. Egy elméleti alapozással kezdődik, ami főleg azoknak fontos, akiknek a drónnal korábban semmilyen kapcsolatuk nem volt. Ha ez megvan, utána jön a repüléstervezés világának megismerése, illetve az állományfelvételezés ismertetése. Ezt követően megyünk bele a permetező drón megismerésébe. A három elméleti nap után jön két hosszú gyakorlat, először a drónnal történő repülést gyakoroljuk be, majd jön a felvételezés fortélyainak elsajátítása, ezt követően megyünk a nagy gépre. A vizsga az utolsó nap záróakkordja, amikor a tanuló végigmegy minden stáción egyedül. A tanári csapat növényorvosból, agrármérnökből és térinformatikusból áll.
G2F: Ezek szerint kapnak a kezükbe drónt a tanulók?
GySz: Igen, kifejezetten törekszünk is arra a tanfolyamon, hogy mindenki folyamatosan drónozzon. Akin azt látjuk, hogy még nem tudja megcsinálni az “iskolakört”, annak plusz gyakorlási lehetőséget is biztosítunk, hiszen a lényeg az, hogy megfelelő magabiztosság alakuljon ki. Viszont a vizsga után is kell gyakorolni, mert ez a tudás kopik, de hát az autóvezetésnél is ez történik: amíg nem vezetünk le 10-20 ezer kilométert, nem számíthatunk jó sofőrnek. Természetesen mi is bármikor állunk volt tanulóink rendelkezésére, segítjük a drónhasználat során felmerült problémáik megoldását.
G2F: Mindegy, hogy egy pilótajelöltnek később paradicsomfölddel vagy gyümölcsössel lesz dolga? Mennyire differenciált a tananyag?
GySz: Egyáltalán nem, a képzésen megkülönböztetjük a területtípusokat, hiszen ezeknek teljesen más a növényvédelmi gyakorlata is. Egy almaültetvénybe például akár tizennyolcszor is bele kell menni, a búzatáblánál ugyanez a szám három-négy. A beállítás is más, a búza 80 centi magas, míg az almás 3-4 méteres, egy régebbi diós 6-7 méter is lehet. Sőt, még egy növényen belül is lehet különbség, hisz a kukorica kelésekor nem ugyanakkora, mint néhány héttel később. A drón ebben a munkában is nagyon jó döntés-előkészítő eszköz, kiegészíti a jó szakembert. Igyekszünk ezen területen is felkészíteni tanulóinkat, de azért – tapasztalataink szerint – aki minden agrárismeret nélkül érkezik, annak a szántóföldi munkánál szüksége lesz további szakmai segítségre.
G2F: Melyek azok a tevékenységek, amelyekre már most egyértelműen jogszerűen használható a drón az agráriumban?
GySz: A monitoring, vagyis a nyomonkövetés, valamint a tervezés például mindenképp ilyen, ezeket is érintjük a tanfolyamon. Az ilyen drónos vizsgálatok alapján, főleg, ha kiegészül talajvizsgálattal vagy lombanalízissel, nagyon jó kijuttatási térképet lehet készíteni, ami elengedhetetlen a precíziós gazdálkodásban. Azt persze tudni kell, hogy a drón önmagában nem képes arra, hogy kimutassa, mennyi tápanyag van egy-egy növényben vagy területen; ehelyett a területi eltérésekre mutat rá.
G2F: Mennyivel válik gazdaságosabbá a termelés a drónkor beköszöntével? Mik a várakozások?
GySz: Még nem telt el annyi idő, hogy erre pontos számok legyenek, de például látványosan, 5-10 százalékkal kevesebb a taposásból adódó kár, így kevesebb lesz következő évben az árvakelés is. Ez több tízezer forintot jelenthet hektáronként. Esős időben, felázott talajon ráadásul a földi gép nem tud dolgozni, várhat a szántóföld szélén. Ilyenkor pedig egy kisebb területet bejárni képes drón pont annyival hatékonyabb, amennyi munkát a földi gép kénytelen otthagyni. Ettől függetlenül a drón nem kiváltja, hanem kisegíti a földi gépeket.
Fülöp Dolli – az első okleveles női drónpilóta
Fülöp Dolli növényorvos-szaktanácsadó – az első okleveles női drónpilótaként – olyan “kombinációja” a XXI. században nemsokára már alapvetőnek számító gazdálkodónak, aki mellé már sem pilóta, sem agrárszakember nem kell, ha drónos mezőgazdasági munkáról van szó.
„Mi elsősorban csonthéjasokkal és szőlővel foglalkozunk. Gyovai Szabolccsal, és általa a drónos növényvédelemmel is e kapcsán, egy közös kertészeti kísérlet során ismerkedtem meg. Ezt követően Szabolcs biztatására jelentkeztem a tanfolyamra, amelytől aztán sokkal többet kaptam, mint amit vártam. Én soha nem drónoztam előtte, és a térinformatikai részét sem értettem, de ahányszor kérdeztem, mindannyiszor türelmesen elmagyarázták a tudnivalókat.
Meggyőződésem, hogy a jövő ebbe az irányba halad, a kísérletekből és az elsajátított ismeretekből úgy látom, mind a szántóföldi kultúrákban, mind a szakterületemhez tartozó csonthéjas kertészeti területen sok eredményt lehet elérni ezen új technológiával.
Remélem, hogy rövid időn belül a szabályozási háttere is rendeződik a drónos mezőgazdasági munkavégzésnek és így a széleskörű alkalmazása is elindulhat.” – mondta el portálunknak Dolli.
Interjúnk a MyDroneSchool képzésközpontot üzemeltető Duplitec Kft. támogatásával készült.
