A geopolitikai tényezők által befolyásolt Tajvan immár feltörekvő stratégiai iparágnak tekinti a drónokat, amint azt Max Lo, a Geosat elnöke kiemelte. Hangsúlyozza, hogy Tajvannak gyorsan létre kell hoznia egy független ellátási láncot. Jelenleg Tajvan mintegy 70–80%-os önellátási arányt ér el a dróngyártás terén. Tajvan katonai drónfejlesztése elsősorban három kategóriába sorolható: speciális katonai célokat szolgáló drónok, kereskedelmi/ipari drónok és drónvédelmi rendszerek. A kereskedelmi szektorban Tajvan szinte teljes mértékben önellátó, míg a katonai szektorban az önellátási ráta megközelítőleg 70-80%.
Lo hangsúlyozza, hogy a drón kritikus elemei közé tartoznak a kommunikációs rendszerek és az érzékelők. E rendszerek egy része az Egyesült Államokból és Franciaországból származik. A tömegtermelés költséghatékonyságának elérése kihívást jelent. Ezenkívül a drónvezérlő rendszerek biztonsági megfontolásokat igényelnek. Lo rámutat, hogy a vezérlőrendszer olyan, mint a drón agya, és nem támaszkodhat idegen rendszerekre. Ez a szempont magában foglalja a nagy számítási teljesítményű, de alacsony fogyasztású chipeket, ahol Tajvan félvezetők terén szerzett képességei már kompetensek.
A nagy távolságú kommunikációs képességek biztosítása érdekében Tajvan kihasználhatja a következő generációs 6G technológiát és a LEO műholdakat. Számos tajvani kommunikációs vállalat fektet be ebbe a technológiába. Jelenleg a Geosat például együttműködik a K-Best Technology céggel. A nagy távolságú drónrepülésekhez könnyű, nagy szilárdságú, űrtechnikai minőségű kompozitokra van szükség. A hazai anyagok, például a Formosa Plastics termékei teljesíthetik ezeket a követelményeket. A Formosa Taffeta szénszálas szövetét sikeresen alkalmazták a hazai gyártású Albatross II drónokban. Ezen túlmenően a drónok automatikus célfelismerése szintén a tajvani fejlesztésű hardveren és mesterséges intelligencia-algoritmusokon alapul.
A tajvani drónok saját gyártása azonban kihívásokkal néz szembe az energiaellátási alrendszer tekintetében. Aktívan dolgoznak a hazai gyártású univerzális drónmotorokon, amelyek teljesítménye 8%-os javulást mutatott a jelenleg elérhető főbb külföldi márkájú motorokhoz képest.
A kereskedelmi szektorban Tajvan nemzeti dróncsapata több mint 40 hazai ellátási láncot tömörítő vállalatot egyesített, köztük a legnagyobb elektronikai gyártókat. A drónok stratégiai iparággá váltak, mivel képesek átalakítani a hadviselést. Tajvanban példaként Ukrajnát említik, ahol a dróntaktika átlagosan körülbelül 4000 drónt fogyaszt el havonta. Még az Egyesült Államok támogatása mellett is két hónapba telik, mire feltöltik készleteiket.
Tajvanon egy katonai repülőgép gyártási ciklusa 20 évre is kinyúlhat a magas költségek mellett. Számos ipari termék azonban, mint például a milliméteres hullámú radar és az elektromos járművek vizuális érzékelői, könnyen adaptálhatók a dróngyártáshoz, így a költségek százmilliókról százezrekre vagy akár tízezrekre csökkenthetők. Tajvan fejlett chipgyártási képességeit és kiterjedt precíziós gyártási outsourcing rendszerét ki kell használni egy megbízható katonai ellátási lánc létrehozásához.
