Egy új jelentés szerint a kínai hatóságok drónokkal figyelik és követik az országból tudósító külföldi újságírókat, valamint őrizetbe veszik, zaklatják és munkavállalási engedélyük meg nem újításával fenyegetik őket, ha a kormány által kényesnek ítélt témákról tudósítanak. az újságírók munkakörülményeiről.
A Kínai Külföldi Tudósítók Klubja (FCCC) idei felmérésének eredményei azt mutatják, hogy Kínában továbbra is jelentős akadályok állnak a független újságírás előtt, különösen a fokozott megfélemlítés és megfigyelés, mind személyesen, mind kifinomultabb digitális eszközökön keresztül.
• Ötből négy (81%) válaszolt úgy, hogy tapasztalt már beavatkozást, zaklatást vagy erőszakot.
• A válaszadók 54%-át legalább egyszer akadályozták rendőrök vagy más tisztviselők (2022: 56%), 45%-uk legalább egyszer találkozott akadályoztatással ismeretlen személyek által (2022: 36%).
A tudósítók hozzászoktak ahhoz, hogy ilyen bánásmódban részesüljenek azokon a területeken, amelyeket a kínai hatóságok „politikailag érzékenynek” tartanak: a 2023-ban Hszincsiangból tudósítani próbáló újságírók 85%-a tapasztalt problémákat. Az „érzékeny” területek meghatározása azonban egyre bővülni látszik: egyre több újságíró találkozott problémákkal az Oroszországgal határos régiókban (79%), a délkelet-ázsiai nemzetekkel (43%) vagy az etnikailag sokszínű régiókban, például Belső-Mongóliában (68%).
A technológia egyre fontosabb szerepet játszik abban a megfigyelési eszköztárban, amelyet a kínai hatóságok a külföldi újságírói közösség megfigyelésére és munkájába való beavatkozásra telepítenek. A válaszadók most először közölték az FCCC-vel, hogy a hatóságok drónokat használnak a terepen történő megfigyelésre.
Egy európai újságíró konkrét tapasztalatáról számolt be, amikor két tartományban az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárási eseményekről tudósított. „Több autónyi tiszt követett minket. Drónokat küldtek ki, hogy kövessenek és figyeljenek minket, amikor kiszálltunk a járművünkből. Amikor gyalog mentünk egy helyre, a drónok követtek minket.”
• A válaszadók többsége okkal feltételezte, hogy a hatóságok esetleg vagy határozottan veszélyeztették a WeChat szolgáltatást (81%), telefonját (72%), és/vagy hangrögzítési hibákat helyeztek el az irodájában vagy otthonában (55%).
A kínai határok megnyitása ellenére a külföldi sajtóorgánumok továbbra is nehezen tudnak újságírói vízumot és tartózkodási engedélyt szerezni újságíróik számára, hogy az országban élhessenek és dolgozhassanak. Ez a probléma különösen akut az amerikai sajtóorgánumok esetében, amelyek közül csak egynek sikerült 2023-ban megszereznie az akkreditációt, egy Kínát elhagyó újságíró helyére.
