2020. március 19-én online kerekasztal beszélgetést szervezett a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület a Fotoklikk – Fotó-, és Videográfiai Archívum és Közösségi Portál közreműködésével, ahol a drónos társadalom széles vertikuma szólhatott hozzá és tehette fel kérdéseit a légifényképezés témájában.
A beszélgetés során többek között kiderült az is: adhat-e számlát légifénykép értékesítésről olyan személy, aki nem rendelkezik fényképész végzettséggel, továbbá, hogy milyen egy eseti légtérengedély nélküli repülés szankciója a gyakorlatban, amiről egy megbírságolt drónpilóta számolt be.
A kerekasztal-beszélgetés egyik konklúziójaként rögzíthető, hogy sem a hobbidrónosoknak, sem a sport felhasználóknak, sem pedig a technológiát munkavégzésre alkalmazóknak nem kedvez a jelenlegi szabályozási rendszer, melyben igen hosszú idő alatt juthatnak légtérengedélyhez. A túlságosan szigorú szabályozás olyan szempontból is ésszerűtlen, hogy az illegális tevékenységet nem tudja megállítani, ellenben jelentősen visszaveti a legális működésre törekvő, potenciális adófizető hazai szolgáltatásokat és fejlesztéseket. Jelenleg hatalmas szakadék van a “jog elképzelése” és a gyakorlat között.
Kifejezetten fotósokat érintő kérdéskörként érintette a beszélgetés a drónfotózás személyi kritériumait, amivel kapcsolatban az az álláspont alakult ki, hogy a gyakorlatban nincs értelme szigorúbb személyi jogvédelmi szabályokat alkalmazni a drónos fényképezésre, mint a fényképezőgéppel, mobiltelefonnal készülő fényképekre, viszont ugyanaz az etikai szabályrendszer, ami a földi fényképészetre irányadó, vonatkozzon a drónozókra is.
Amennyiben tehát a fényképezett terület kezelője, tulajdonosa engedélyezi, a szereplő hozzájárul, és a felvételek a fényképezés és média etikai és jogi szabályainak megfelelőek, a felvételek publikálása etikusnak tekinthető. Ugyanakkor saját területén (telkén, házában) még közszereplők sem fényképezhetők, és egyébként sem publikálható hozzájárulása nélkül senkiről olyan felvétel, amin felismerhető (ami általában 5 mm terepi felbontásnál következik be).
A kis területeken, sokszor hobbiból vagy magán megrendelésre készített felvételek minősége sok esetben meghaladja a jelenlegi állami térképellátottság és globális szabad hozzáférésű felvételek részletességbeli és pontossági minőségét. Felmerült, hogy a jövőben előtérbe kerülhet ezek közösségi felhasználása, különösen akkor, ha ennek jogi háttere tisztázódik.
A kerekasztal-beszélgetés során született ajánlások megtalálhatóak a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület weboldalán.
Forrás: Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület, Fotoklikk – Fotó-, és Videográfiai Archívum és Közösségi Portál
