Sok gondolat és cikk születik arról, mi mindenben segítheti a mindennapokat az UAV-technológia. A kaliforniai Cal Poly állami egyetem diákjai a drónokat és a mesterséges intelligenciát hívják segítségül annak érdekében, hogy a fürdőzőkre nagy veszélyt jelentő cápatámadásokat megakadályozzák. A fehér cápák populációja ugyanis folyamatosan növekszik Kalifornia középső és déli partjain, emiatt az emberek egyre inkább tartanak az óceáni fürdőzéstől.
Az egyetemisták – együttműködve a Long Beach-i cápa kutatóközponttal – mesterséges intelligencia segítségével „tanítják meg” a számítógépeket arra, hogy valós időben, rendkívül gyorsan azonosítsák az óceánban lévő cápákat, más tárgyakat (pl. hajókat, szörfdeszkákat) és embereket a légi videókból érkező adatokból. Dolgoznak továbbá egy cápa-támadás előrejelző rendszeren is, melyet elérhetővé tennének az úszók és szörfözők számára.
A kutatási projekt egyaránt kiterjed az életmentők riasztására és a cápák védelmére. Kevés szó esik ugyanis arról, hogy nem csak a fürdőzőket kell óvni a ragadozóktól, a cápák védelme is lényeges szempont, hiszen számos fajtájuk veszélyeztetett. A cápákat óceáni csúcsragadozóként legfőképp a túlhalászat fenyegeti; kifejezetten az uszonyukért fogják be őket, majd az óriási, akár 6 m hosszú egyedeket gyakran még élve visszadobják a vízbe, biztos pusztulásukat okozva.
A Long Beach-i Shark Lab hosszabb ideje foglalkozik innovatív technológiák – például drónok és víz alatti kamerák – fejlesztésével, amivel a cápák természetes élőhelyükön történő kutatását végzik. A projekt keretében a diákok főként a gépi tanulási algoritmusok, úgynevezett neurális hálózatok kifejlesztésében segítik a Shark Lab-ot, ezzel azonosíthatók ugyanis a vízhasználók drón felvételekből. A feladat nem könnyű, mert az aktuális fény, a tengeri viszonyok és még a vízhasználó helyzete is sokat számít abban, hogy az algoritmus képes-e felismerni, beazonosítani a képet, amit „lát”.
A cél az, hogy teljesen automatizálják, azaz emberi közreműködés nélkül végezhessék a drón-videók és a légi adatok bevitelét és elemzését, úgy, hogy azok térbeli információkat nyújtsanak a vízi szabadidős tevékenységek biztonságáról – mikor, hol és ki érzékelhet cápákat a part mentén. Hosszabb távon arra törekednek, hogy a környezeti változók, például vízhőmérséklet, napindex, hullámmagasság és irány felhasználásával képesek legyenek megjósolni, hogy az ember és a cápa találkozása hol valószínűsíthető.
Forrás: Cal Poly News
