Leonardo da Vinciről mindig is tudtuk, hogy páratlan zseni volt, aki számtalan tudományágban megelőzte a korát, és művészeti tevékenységei is simán a legnagyobbak közé emelik. Még életében egyébként művészként, konkrétan festőként és szobrászként vált híressé, tudományos dolgait inkább az utókor értékelte, amiben nincsen semmi meglepő – írja cikkében a bronson.men.
Nagyon érdekelte a repülés, egy csomó erre elvileg képes eszközt tervezett, ezek közül az egyiket, talán a legismertebbet a Marylandi Egyetem diákjai meg is építettek. És mikor kiderült, hogy működik és repül, ők maguk is eléggé meglepődtek, még ha az 1480-as évtized végén született koncepció csavarszerű rotorjával a helikopter ősének nevezhető.
A projekt még négy évvel kezdődött egy marylandi versenyen. Az előzetes szimulációk igencsak biztatók voltak, így nem álltak meg, 3d-nyomtattak légcsavarokat, majd két évig a csapat egyik tagja, Austin Prete jobban ráment a teljes megvalósításra.
Ő adta a szerkezetnek a Crimson Spin nevet, és ebből rakta össze a mesterszakos diplomamunkáját repüléstechnika-szakon, és azt állítja, hogy egy nagyobb példány egy embert is fel tudna emelni.
A kvadkoptert ugyanakkor maga Leonardo akkoriban nem igazán tudta volna működőre megépíteni, ehhez ugyanis föltétlen kellennek XXI. századi anyagok és energiák. Utóbbi esetében itáliai zseni kizárólag emberi hajtásra gondolhatott, és persze a komputermodellezések is nélkülözhetetlenek; nyilván nem az első verzió emelkedett fel, hanem számos prototípuson át jutottak el a tényleg működő eszközig.
A drónok légcsavarjai a külső peremükön – a deltaszárnyú repülőkhöz hasonlóan – kis örvényeket keltenek, ezek pedig létrehoznak olyan alacsony nyomású levegőrészeket, melyek megnyomják a felhajtóerőt.
A Crimson Spinnél ezek az örvényecskék lefelé haladnak a rotornál, ami további hozzáadott felhajtóerőt ad. Ezen kívül légcsavarja gyengébb szelet fúj maga alá, ezáltal pedig csendesebb is a szerkezet, és menetszele sem fúj szét mindent maga alatt és körül.
Amennyiben Leonardo da Vinci szerkezeteihez kitalálta volna a meghajtást is- emberi erő nélküli-, akkor működhetett volna az emelődaru, a síkcsiszoló, az esztergagép, a helikopter, de az azonban érthetetlen, hogy a fogaskerék, a lánc meghajtó, a differenciál mű….stb. feltalálása ellenére miért is nem akarta az emberi-állati fizikai erőt a gépek működtetésére fordítani? A mechanikus meghajtást sokszor fordulatok szabályozásával működtetni lehet(lábítós köszörű pl).