⚠️ Ez a cikk több mint egy éve nem frissült, ezért az itt szereplő információk részben vagy egészben elavultak lehetnek.
Leonardo da Vinciről mindig is tudtuk, hogy páratlan zseni volt, aki számtalan tudományágban megelőzte a korát, és művészeti tevékenységei is simán a legnagyobbak közé emelik. Még életében egyébként művészként, konkrétan festőként és szobrászként vált híressé, tudományos dolgait inkább az utókor értékelte, amiben nincsen semmi meglepő – írja cikkében a bronson.men.
Nagyon érdekelte a repülés, egy csomó erre elvileg képes eszközt tervezett, ezek közül az egyiket, talán a legismertebbet a Marylandi Egyetem diákjai meg is építettek. És mikor kiderült, hogy működik és repül, ők maguk is eléggé meglepődtek, még ha az 1480-as évtized végén született koncepció csavarszerű rotorjával a helikopter ősének nevezhető.
A projekt még négy évvel kezdődött egy marylandi versenyen. Az előzetes szimulációk igencsak biztatók voltak, így nem álltak meg, 3d-nyomtattak légcsavarokat, majd két évig a csapat egyik tagja, Austin Prete jobban ráment a teljes megvalósításra.
Ő adta a szerkezetnek a Crimson Spin nevet, és ebből rakta össze a mesterszakos diplomamunkáját repüléstechnika-szakon, és azt állítja, hogy egy nagyobb példány egy embert is fel tudna emelni.
A kvadkoptert ugyanakkor maga Leonardo akkoriban nem igazán tudta volna működőre megépíteni, ehhez ugyanis föltétlen kellennek XXI. századi anyagok és energiák. Utóbbi esetében itáliai zseni kizárólag emberi hajtásra gondolhatott, és persze a komputermodellezések is nélkülözhetetlenek; nyilván nem az első verzió emelkedett fel, hanem számos prototípuson át jutottak el a tényleg működő eszközig.
A drónok légcsavarjai a külső peremükön – a deltaszárnyú repülőkhöz hasonlóan – kis örvényeket keltenek, ezek pedig létrehoznak olyan alacsony nyomású levegőrészeket, melyek megnyomják a felhajtóerőt.
A Crimson Spinnél ezek az örvényecskék lefelé haladnak a rotornál, ami további hozzáadott felhajtóerőt ad. Ezen kívül légcsavarja gyengébb szelet fúj maga alá, ezáltal pedig csendesebb is a szerkezet, és menetszele sem fúj szét mindent maga alatt és körül.
Amennyiben Leonardo da Vinci szerkezeteihez kitalálta volna a meghajtást is- emberi erő nélküli-, akkor működhetett volna az emelődaru, a síkcsiszoló, az esztergagép, a helikopter, de az azonban érthetetlen, hogy a fogaskerék, a lánc meghajtó, a differenciál mű….stb. feltalálása ellenére miért is nem akarta az emberi-állati fizikai erőt a gépek működtetésére fordítani? A mechanikus meghajtást sokszor fordulatok szabályozásával működtetni lehet(lábítós köszörű pl).