Drónszabályozás Hírek

Magyar drón-jogszabályok az EU Bizottság előtt

A legter.hu a napokban hívta fel figyelmünket arra, hogy a pilóta nélküli légijárművek és a pilóta nélküli állami légijárművek működtetésével kapcsolatos magyar jogszabály-tervezet már az Európai Bizottság notifikációs eljárása alatt áll. Ez azt jelenti, hogy az EU-jognak történő megfelelés érdekében a tagállam értesíti a Bizottságot az EU-s jogforrást (jelen esetben a 2019/947. rendeletet) érintő nemzeti jogszabály meghozataláról, pontosabban annak tervezetéről.

A legfontosabb tervezett rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk össze.

Módosul a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, amely értelmében:
-a légiközlekedési hatóság az üzembentartókról és a pilóta nélküli légijárművekről nyilvántartást vezet,
– drón (UA) külön légtér kijelölése nélkül, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használatával működtethető, amennyiben ez nem lakott terület felett történik,
– a távpilóta felel az UA és más légijármű közötti biztonságos elkülönítés betartásáért,
– az UA üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértőivel szemben légiközlekedési bírság szabható ki,
– a kapcsolódó fogalmak meghatározásával a jogszabály megkülönbözteti az UA, UAS, UAS üzembentartókat, a pilóta nélküli játék légijárműveket, továbbá a távoli pilótát, pilóta nélküli állami légijármű kezelőjét, és a segítő személyt,
– a pilóta nélküli játék légijármű nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentes lesz, amit az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása tartalmaz.

A tervezetben nem eldöntött kérdés a lakott terület feletti drónozás lehetősége, ugyanis a törvénymódosítás két verziót tartalmaz e körben: az A verzió szerint magánterület esetén 30 méter repülési magasság alatt a terület tulajdonosának engedélyével lehet UA-t működtetni, a B verzió szerint viszont UA lakott területen belül csak eseti légtérben működtethető.

A tervek szerint a fentiekkel összhangban módosulni fog a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet is, melynek értelmében:
– nem kell eseti légteret kijelölni, ha a művelet végrehajtható a következőkben részletezett általános szabályok szerint,
– a távpilóta és az UA között a repülés teljes időtartama alatt látást támogató eszközök igénybevétele nélkül fennáll a folyamatos és közvetlen vizuális kapcsolat (VLOS),
-az UA nem ellenőrzött légtérben legfeljebb a földfelszíntől számított 120 méter magasságig működtethető az adott légtérre érvényes szabályok betartásával,
– UA a repülőterek körzetében csak a repülőtér üzembentartó hozzájárulásával és a hatóság felé tett bejelentéssel, forgalmi tájékoztató körzetben a repülőtér üzembentartó hozzájárulásával, Drop Zone légtérben pedig a koordinációs feladatokat ellátó szervezet hozzájárulásával működtethető,
-No Drone Zone légterek kijelölése tervezett (Szolnok, Kecskemét, Pápa MCTR és Budapest CTR felett, valamint a kiemelten fontos és létfontosságú létesítmények felett), a műveletek korlátozhatók továbbá például védett személyek körzetében, rendezvények, baleset, bűncselekmény, stb. helyszínén,
-a távpilóta a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató mobilalkalmazáson keresztül minden felszállás előtt és a működtetés közben folyamatosan ellenőrzi, hogy a repülés végrehajtása az adott terület felett nem tiltott-e,
– az applikáció használatáért díj állapítható meg,
– egyes korlátozott légterek, mint pl. Százhalombatta a pilóta nélküli légijárművek által, a védett objektum zavartalan és biztonságos működésének biztosításáért felelős szervezet hozzájárulásával a légiközlekedési hatósághoz tett előzetes bejelentés mellett igénybe vehetők lennének (a megfelelő engedélyek birtokában jelenleg csak az LHR1 és az LHR1A korlátozott légterek vehetők igénybe a pilóta nélküli légijárművek által).

További tervezett módosítás, hogy Budapest CTR-ben eseti légtér legfeljebb 7 napra jelölhető ki, továbbá Szolnok MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben, Pápa MCTR-ben és Budapest CTR-ben indokolt esetben az eseti légtér aktiválása megtiltható, továbbá az eseti légtér működése korlátozható.

Módosulni fog továbbá a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet, amely értelmében a pilóta nélküli légijárművekkel harmadik személynek okozott károk megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosításnak a pilóta nélküli légijármű maximális felszálló tömegétől függően legalább az alábbi összeghatárokig kell fedezetet nyújtania:
-legalább 0,25 kg, de legfeljebb 4 kg UA esetében: biztosítási eseményenként legalább 3.000.000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 6.000.000 Ft,
-legalább 4 kg, de a 20 kg-ot el nem érő UA esetében: biztosítási eseményenként legalább 5.000.000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 10.000.000 Ft.

Módosul a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet, amely értelmében:
-a légiközlekedési hatóság gondoskodik a nyílt és a speciális kategóriákban meghatározott képzési követelmények jóváhagyásáról, valamint ezen követelményekről szóló, kézikönyv formátumú hatósági tájékoztató honlapján történő közzétételéről, valamint a távoli pilóták e-learning rendszerű oktatásában alkalmazott rendszerek és az e-learning tananyagok engedélyezéséről és tanúsítvánnyal történő ellátásáról, és
-közzéteszi a honlapján a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet 3. melléklet 2. számú Korlátozott légterek táblázatban szereplő légtereket, valamint az adott légtérben pilóta nélküli légijárművekkel hozzájárulással végrehajtható műveletekhez hozzájárulást adni jogosult szervezet nevét, valamint a kapcsolattartást biztosító elérhetőségeit.

Fontos azonban tudni, hogy a fentiekben leírtak jelenleg jogszabály-tervezetek, amelyek egyelőre nem kerültek elfogadásra sem a magyar Kormány, sem az Országgyűlés által. A tervek szerint a hatályba lépés ideje 2020. július 1., addig azonban nem kizárt az ismertetett rendelkezések változása, vagy újak megjelenése.

A notifikációs eljárás részletei az Európai Bizottság honlapján érhetőek el.

Köszönjük a legter.hu szakmai segítségét, amellyel hozzájárulnak a drónos társadalom informálásához és egyúttal elősegítették a jelen cikk megjelenését is!

Szólj hozzá