A szerzői jog a szellemi alkotást védi. Személyhez fűződő és vagyoni jogokat ismer el a szerző javára. Az alkotói ráfordításokat ellentételező jogdíjakon keresztül a munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelméhez is hozzájárul. A képek, térképek és adatbázisok esetében figyelembe veszi az alapötlet egyediségét, a ráfordításokat, a mű keletkezésébe fektetett anyagi és időbeli energia befektetést, függetlenül attól, hogy a mű szellemi alkotói tevékenység, vagy automatizált mechanizmusok révén jött létre. Az egyéni jelleg a szerzői jogok megítélése során fontos tényező.
Az egyéni jelleg fennáll, amennyiben az adott körülmények között lehetőség van többféle megvalósítási módra és ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg, hozza létre alkotását. A szerzői jog védelme szempontjából nincs jelentősége annak, hogy különleges kreativitás vagy művészi színvonal jellemzi-e az alkotást (Szjt. 1.§ (3)). A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre.
A C (=copyright) jel feltüntetésének önmagában nincsen semmilyen joghatása – gyakorlati funkciója mindössze az, hogy az alkotás olvasója/megtekintője tudomást szerezhet arról, hogy a szerző jogait fenntartja, tehát az adott mű felhasználásához engedélyt kell kérni. A szerzői jogi védelem az egyes műveket keletkezésüktől kezdve automatikusan megilleti, függetlenül attól, hogy ezt feltüntették-e rajtuk.*
Meddig érvényesíthető a szerzői jog?
A szerzői jog a szerző életében és halálát követő hetven éven át áll fenn (Szjt. 31.§). Ezt a hetven évet a szerző – illetve ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálát követő év első napjától kell számolni. Ha pedig a szerző ismeretlen, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától kezdődik. A mű felhasználására csak a szerző engedélyével kerülhet sor. A védelmi idő elteltével a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja.
Elmentheti-e a fényképünket valaki csak úgy?
A publikált fényképeinkről “magáncélú másolatot” bárki készíthet, aki természetes személy, tehát nem egy archívum, vagy bármilyen szervezet. Akkor teheti ezt meg, ha tevékenysége jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ilyen eset lehet, amikor valaki elmenti a számítógépére az általunk készített felvételt, de azt nem mutatja be sehol senkinek, és nem publikálja.
A szerző jogaink érvényre juttatása
Amennyiben valaki engedély nélkül felhasználta, publikálta a képünket vagy videófelvételünket, dokumentáljuk azt. Készítsünk képet a honlapról, felületről, ahol a képünk engedély nélkül megjelent. A következő lépés a felszólító levél küldése, amelyben barátságosan, együttműködésre szólítjuk fel a felhasználót, és megkérjük, hogy hagyjon fel az alkotásunk felhasználásával. Ekkor célszerű felhasználási szerződésmintát is mellékelni, a felhasználás jogszerű feltételeivel, esetleg árajánlattal.
A szerző követelheti a jogsértés abbahagyását, illetve a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Azt is elvárhatja, hogy a jogsértő adjon elégtételt nyilatkozat formájában. Szükség esetén ennek a nyilatkozatnak megfelelő nyilvánosságot is kell biztosítania, és az esetleges költségeit is viselnie kell a jogsértő félnek. A sértett kérheti, hogy a jogsértő nevezze meg a jogsértésben résztvevő partnereit, és azokat a helyeket, ahol a felvételt felhasználta, illetve adatot kérhet például a publikálást elérő befogadók számáról is, például a honlap nézettségi adatairól ahol a képet jogellenesen publikálták. A szerző igényt tarthat a jogsértő fél jogsértés által elért bevételére („gazdagodás visszatérítés”). De követelheti a képét jogtalanul megjelenítő termék kereskedelmi forgalomból való visszahívását is és a megsemmisítését. A szerző kártérítésre is igényt támaszthat, amennyiben indokolni tudja a bevételkiesést vagy egyéb kárát (Szjt. 94.§ (2)).
Polgári per
Polgári per esetében a keresetlevél benyújtása a törvényszékekhez történik [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20.§ (3) bek. aa) alapján].
Ugyanakkor a szerzői jogsértés esetén büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az illetékes nyomozóhatóság. Büntető feljelentést a NAV-nál – Budapesten a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságánál, vidéken pedig a NAV helyileg illetékes regionális bűnügyi igazgatóságánál lehet tenni. Ide kattintva megtalálod a NAV elérhetőségeit.
Amennyiben 100 000 Ft-ot nem halad meg az igazolható kár, az eset szabálysértésnek minősül. (2012. évi II. tv. 238/A.§).
Amennyiben sürgős, hogy az ellopott tartalom mielőbb lekerüljön a jogsértő honlapjáról, a tárhely szolgáltatójánál kérhetjük a szolgáltatás felfüggesztését, amelyet a tárhely szolgáltató haladéktalanul meg kell, tegyen teljes bizonyító erejű, a jogsérelem mibenlétét pontosan meghatározó nyilatkozat esetén. Ez a lépés a feljelentéssel párhuzamosan is elvégeztethető, és amennyiben a jogsérelem valós, a termékünket bitorló jogsértő nem tarthat igényt kártérítésre a tárhely szolgáltatás szüneteltetése, a honlapjának blokkolása miatt.
Légifelvételek és jogi hátterük cikksorozatban (1. rész: Légifotózás drónnal, szabályosan; 2. rész: Etikus fotózás drónnal; 3. rész: Szerzői jogokról drónosoknak) felhasznált irodalom és vonatkozó jogszabályok:
Magyarország Alaptörvénye („Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz…”) Az Alaptörvény e jogot közvetlenül a magánszférához való jogot (VI. cikk (1) bekezdés) követően rögzíti.
2018. évi LIII. törvény a magánélet védelméről
Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről
399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről
29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról
EU 2019/947
Keresési javaslat: a légiközlekedésről 1995 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
EU 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (GDPR)
Szerző: Dr. Bakó Gábor
Jelen cikk utánközlés, eredeti formájában a dronehub.hu weboldalon jelent meg.
