fbpx
Drónszabályozás

Drónozás Európában – Túl a nyílt osztályon

Drónozás Európában sorozatunk előző részében a műveleti kategóriák és a drónosztályok kerültek terítékre, mostani cikkünkben túllépve a nyílt osztályon, a speciális kategóriájú művelet főbb ismérveit taglaljuk.

Cikksorozatunkban Dr. Pusztai Máté és Dr. Sándor Zsolt légiközlekedési szakértők, a Közlekedéstudományi Intézet Légiközlekedési Kutatóközpontjának szakértői, a droneconsulting.blog.hu szerzői segítenek eligazodni a drónszabályozás rögös útvesztőjében.

Mini drón EU

Speciális kategória általános bemutatása

Speciális kategóriájúnak minősülnek azok a drónnal végrehajtott műveletek, amelyek a nyílt kategóriában megengedetthez képest nagyobb kockázatuk miatt a nyílt kategóriában már nem tudnak megvalósulni. Ez elképzelhető akkor, ha például 25 kilogrammnál nagyobb maximális felszállótömeggel rendelkező drónnal szeretnék végrehajtani a műveletet, vagy a látótávolságon túli üzemben szeretnék alkalmazni, vagy esetleg 120 méternél magasabbra repül a drón. Számtalan olyan eset állhat fenn tehát, amikor a nyílt kategóriára vonatkozó szabályok betartásával az adott műveletet nem lehet megvalósítani.

Ha az előzetes értékelés arra az eredményre jut, hogy a tervezett művelet a nyílt kategórián túlmutat, és az csak speciális (esetleg engedélyköteles) kategóriában valósítható meg, akkor a műveletet a légiközlekedési hatósággal engedélyeztetni kell, mivel a speciális kategóriájú műveletek csak úgynevezett műveleti engedély birtokában végezhetők, amit komoly előkészítés előz meg mind a hatóság, mind a kérelmező üzembentartó részéről.

A műveleti engedély megszerzésnek folyamata

Az engedély kérelem útján szerezhető meg, amiért március 8-ától hatályba lépő jogszabálymódosítások értelmében 95 ezer 570 forintos igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amiben nincs benne az üzembentartó és a drón nyilvántartásba vételének díja . A kérelem az alábbi elemekből és azokat részletező dokumentumból áll össze.

A művelet megtervezése

Az első és legfontosabb lépés a művelet megtervezése, és az ezzel kapcsolatos kockázatok felmérése és értékelése. A művelet leírását (concept of operations – ConOps), valamint a drón üzembentartásával (például karbantartásával) kapcsolatos szabályokat egy üzemeltetési kézikönyvben kell rögzíteni. Az üzemeltetési kézikönyv szükséges tartalmi elemeit az EASA vonatkozó AMC dokumentuma több helyen szétszórva határozza meg. Ezért ennek összeállításával kapcsolatban nagyon körültekintően kell eljárni és javasolt szakértő bevonása.

A művelet megtervezésénél különösen fontos a helyszín felmérése és a repüléssel ténylegesen érintett terület és légtér mellett különböző biztonsági távolságok meghatározása. Ezek általános elhelyezkedését és megnevezését az alábbi ábra szemlélteti.

A repüléssel érintett terület és légtér részei

A repüléssel érintett terület és légtér részei (forrás: SORA, fordítás: Dr. Sándor Zsolt)

 
Ezen területek meghatározása része a kötelező kockázatelemzésnek és -értékelésnek, amely során értékelésre kerülnek a művelet szempontjából releváns kockázatok, továbbá rögzítik a felmerült kockázatok csökkentését célzó intézkedéseket, amely alapján a hatóság értékelni tudja kockázatcsökkentő eszközök megfelelőségét. Ezek műveletenként eltérőek, így minden egyes műveletre meg kell őket határozni, és el kell készíteni.

Tekintettel arra, hogy egy ilyen értékelés rendkívül bonyolult, az Európai Bizottság bevezette a standard forgatókönyveket, amelyeknél előre meghatározta ezeknek a területeknek és légtereknek a kiterjedését, ezzel segítve az üzembentartók munkáját, de az uniós jogalkotó azt is kikötötte, hogy a standard forgatókönyv kizárólag C5, vagy C6 osztályú drónnal végezhető. További könnyítést jelentett az EASA által kimunkált PDRA-k (pre-defined risk assessment – előre meghatározott kockázatértékelés) közzététele, amelyek például mezőgazdasági permetezés esetére jelentenek iránymutatást a vészhelyzeti területek és pufferzónák, valamint a ConOps kialakításában. (Magával a kockázatelemzéssel egy későbbi cikkünk fog foglalkozni.)

Távpilóták

Igazolni kell a műveletben résztvevő távpilóták felkészültségét és alkalmasságát (ez lehet az UAS.OPEN.020 vagy 030 szerinti igazolás vagy kompetenciatanúsítvány, esetleg a külföldön megszerzett tanúsítványok, stb.). Fontos, hogy a hatóság esetről esetre mérlegeli, hogy az adott távpilóta rendelkezik-e a megfelelő elméleti tudással és gyakorlati jártassággal, de minden művelet esetében közös nevező, hogy a legalább alábbi kompetenciák birtokában legyen a távpilóta:

  • az operatív eljárások alkalmazásának képessége (normál, vészhelyzeti és sürgősségi eljárások, repüléstervezés, repülés előtti és repülés utáni ellenőrzések);
  • légiforgalmi kommunikáció folytatásának képessége – szükség esetén, ha a művelet megköveteli;
  • a pilóta nélküli légi jármű repülési útvonalának és automatizálásának kezelése;
  • irányítás, csapatmunka, önállóság;
  • problémamegoldás és döntéshozatal;
  • helyzetismeret;
  • terhelésvezérlés;
  • adott esetben feladatkoordináció vagy -átadás.

Ez azt is jelenti, hogy az UAS.OPEN szerinti vizsgák sikeres teljesítése önmagában nem garancia a távpilóta alkalmasságára egy speciális műveletben és nem jelent biztosítékot a műveleti engedély megszerzésére. (A távpilóta képzésekkel a cikkfolyam egy későbbi részében részletesen is foglalkozni fogunk.)

A drón

Ha a művelet összetett vagy olyan eszközzel kerül megvalósításra, amely kereskedelmi forgalomban nem elérhető, akkor szükséges az úgynevezett kiegészítő UAS adatlap, amely az UAS-ra vonatkozó további adatokat tartalmazza. Míg a nyílt kategóriában az úgynevezett CE-jelölés és osztályazonosító címke tanúsítja a drón alkalmasságát a műveletre, addig a speciális kategóriában a műveleti engedély egyfajta típusalkalmassági tanúsítványként szolgál. A hatóság a műveleti engedélyben határozza meg azokat a műszaki specifikációkat, amikkel a drónnak rendelkeznie kell a művelet végrehajtásához (a drónok tanúsításáról a cikkfolyam egy később részében részletesen is írni fogunk). A hatóság a kockázatértékelés során dönthet úgy is, hogy a kockázatok csökkentésére csak úgy van lehetőség, ha a drónt tanúsítják. Mivel jelenleg még nincsenek a drónokra vonatkozó speciális típusalkalmassági és légialkalmassági tanúsítási szabályok, ezért a hagyományos repülőgépek szerint kell ilyen esetben tanúsítani ezeket a drónokat.

Adatvédelem

Egyes esetekben szükséges az adatvédelmi hatásvizsgálat is, melyet a NAIH-nak szükséges eljuttatni. Erre akkor van szükség, ha a művelet valamilyen módszeres megfigyelést foglal magában (ez lehet például légifelvétel készítése egy rendezvényről). A drónspecifikus adatvédelmi hatásvizsgálat tartalmára vonatkozóan az EASA dolgozott ki iránymutatásokat, amelyek a honlapján elérhetők.

A kérelem feldolgozása

A kérelmek feldolgozását a hatóság kockázatértékeléssel kezdi, amely során megállapítja, hogy az ügyfél által leírt kockázatcsökkentő eljárások megfelelnek vagy sem a tervezett művelethez. Ha a hatóság szükségét látja, akkor hiánypótlási eljárás keretében hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet, így bekérve újabb információkat.

Amennyiben a beérkező információk alapján arra a következtetésre jut, hogy a tervezett művelet az adott kockázatcsökkentő intézkedések útján biztonságosan megvalósítható, akkor kiállítja a műveleti engedélyt, amely tartalmazza, hogy az UAS-üzembentartó mikor, hol, mit, milyen eszközzel, milyen korlátozások mellett hajhat végre.

A műveleti engedélykérelem elutasítható, ha a tervezett művelet nem tekinthető kellőképpen biztonságosnak.

Műveleti engedély és eseti légtér kapcsolata

Lényeges, hogy amennyiben a műveletet lakott terület felett hajtják vére, akkor a műveleti engedély önmagában nem elegendő, szükség van eseti légtér kijelölésére is, mivel csak abban valósítható meg az UAS használata. Maga a műveleti engedély megszerzése nem mentesíti a felhasználót az eseti légtér kijelölés megszerzése alól.

Cikksorozatunk következő részében – szakértőink segítségével – a forgatókönyvek és a kockázatelemzés főbb ismérveit mutatjuk be.

Szólj hozzá