A drónos permetezés az elmúlt két-három évben a kísérleti fázisból üzemszerű szolgáltatássá vált Magyarországon. A jogszabályi háttér kialakult, a gépek – a DJI Agras, az XAG és a magyar fejlesztésű ABZ Innovation drónjai – bizonyítottak, és egyre több szolgáltató dolgozik a táblák felett. Ami sokáig hiányzott a hazai gyakorlatból, az a munkafolyamat „agya”: egy olyan eszköz, amely a felmérő drón felvételeiből a permeteződrón által végrehajtható kijuttatási térképet készít – gyorsan, a helyszínen, anélkül, hogy az adatokat külső szerverre kellene feltölteni.
Idén májusban jelent meg a DroneField, egy magyar fejlesztésű asztali fotogrammetriai szoftver, amely pontosan erre a feladatra készült. Ebben a cikkben szolgáltatói szemmel mutatjuk be, hova illeszkedik egy ilyen eszköz a permeteződrónos munkafolyamatba.
Miért nem elég „csak kirepülni és permetezni”?
A drónos növényvédelem Magyarországon dokumentációköteles tevékenység: a légi kijuttatás hatósági kijuttatási terv alapján végezhető, a műveletekről nyilvántartást kell vezetni, és a megrendelő is egyre gyakrabban kér kézzelfogható bizonyítékot arról, hogy mi, hol és miért történt a tábláján.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a permetezés előtt érdemes – különösen differenciált vagy foltkezelés esetén – a táblát felmérő drónnal feltérképezni. A felmérésből három dolog születhet:
Ortomozaik – egy nagy felbontású, georeferált táblatérkép, amelyen a táblahatár, az akadályok – például fasorok vagy oszlopok –, valamint a védendő zónák – vízpartok, szomszédos kultúrák – pontosan berajzolhatók. A térkép természetesen nem helyettesíti a helyszíni ellenőrzést.
Vegetációs elemzés – multispektrális kamerával, például DJI Mavic 3 Multispectral drónnal készült felvételekből NDVI-, GNDVI- vagy NDRE-index állítható elő, amely megmutatja az állományon belüli eltéréseket, és segíthet azonosítani a stresszes, gyomos vagy egészségesebb területeket. Az eltérések okának meghatározásához azonban agronómiai értékelésre és sok esetben helyszíni ellenőrzésre is szükség van.
Kijuttatási térkép – a vegetációs zónákból és a szakmai értékelésből generált előírástérkép, amely megmondja a permeteződrónnak, hova mennyit juttasson ki.
Ez a hármas eddig jellemzően több különböző – többnyire felhőalapú, előfizetéses és angol nyelvű – szolgáltatás összefűzését igényelte, órás feltöltési-letöltési körökkel. A DroneField ezt a láncot vonja össze egyetlen asztali alkalmazásba.
Helyben, internet nélkül
A szoftver legfontosabb koncepcionális döntése, hogy minden feldolgozás a saját számítógépen történik: nincs felhőfeltöltés, nincs szerveroldali várakozás, és a táblaadatok nem kerülnek ki harmadik félhez.
Ez a tanyavilágban vagy térerő nélküli táblaszéleken dolgozó szolgáltatóknak nem kényelmi kérdés, hanem munkaszervezési alapfeltétel: a felmérő repülés után a laptopon még a helyszínen elkészülhet az ortomozaik és a kijuttatási térkép, a permeteződrón pedig akár ugyanabban a munkamenetben végrehajthatja a feladatot.
A gyors helyszíni áttekintéshez külön „gyors feldolgozás” mód is rendelkezésre áll, amely rövid idő alatt előzetes ortomozaikot készít; a precíz, teljes feldolgozás – a képek geometriai kiegyenlítésével és a felszínmodell elkészítésével – pedig futhat később, az irodában.
A munkafolyamat lépésről lépésre
A DroneField munkafolyamata a hazai gyakorlathoz igazodik:
Felmérés – a szoftver a DJI felmérődrónokat támogatja: Phantom 4 RTK, Phantom 4 Multispectral, Mavic 3 Enterprise és Mavic 3 Multispectral. Az RTK-pozicionálás erősen ajánlott, a javasolt paraméterek körülbelül 5 centiméteres GSD, 80 százalékos hosszanti és 70 százalékos oldalirányú átfedés.
Feldolgozás – a felvételekből ortomozaik, digitális felszínmodell (DSM) és magassági térkép készül; multispektrális felvételekből NDVI-, GNDVI- vagy NDRE-elemzés, előre beállított kategóriákkal, például egészséges állomány, stressz, gyom, víz vagy talaj. A kategóriák szakmai értelmezése a felhasználó feladata.
Táblahatárok és zónák – a határok, akadályok és permetezésmentes zónák megrajzolhatók vagy importálhatók KML-ből és ESRI Shapefile-ból, akár EOV-koordinátarendszerből is. A korábbi projektek táblaadatai újrahasznosíthatók, így ugyanazt a táblát nem kell évente újrarajzolni.
Kijuttatási térkép (VRA) – a vegetációs indexből egy kattintással rácsos előírástérkép generálható: zónánként adható meg a dózis liter/hektár vagy kilogramm/hektár mértékegységben. A kezelési zónák és a dózisok meghatározása minden esetben agronómiai, illetve növényorvosi döntést igényel.
Export és végrehajtás – a terv a támogatott permetezőgépek által használható formátumba exportálható.
Kompatibilitás: DJI Agras, XAG, ABZ – és a traktor is
A kimeneti oldalon a szoftver a hazai szolgáltatói géppark jelentős részét lefedi. A DJI Agras T20–T50, valamint az újabb T100 számára táblahatár- és VRA-térképet, az XAG drónokra – P40, P100, V40 – foltkezelési zónákat vagy VRA-térképet, a magyar ABZ Innovation L–S sorozatához pedig határvonalat és dóziszónákat exportál.
A traktoros kijuttatás sem marad ki: ISOXML V3/V4 export készül ISOBUS-terminálokhoz, illetve HARDI VRA Shapefile, így ugyanaz a felmérés szolgálhatja a drónos és a földi kijuttatást is.
A kész terv pendrive-on vagy webes megosztási linken jut el a pilótához. A szoftver egy kattintással PDF-formátumú felmérési jelentést is generál – biztonsági zónákkal, térképekkel és kijuttatási tervvel –, amely a megrendelőnek átadható, illetve a munkavégzés kiegészítő dokumentációjaként megőrizhető. A jelentés nem helyettesíti a jogszabályban előírt hatósági dokumentumokat és nyilvántartásokat.
Kinek éri meg?
A DroneField elsősorban három felhasználói kört céloz: a permeteződrónos szolgáltatókat, akiknek a felmérés–tervezés–dokumentálás lánc a napi munka része; a precíziós gazdálkodókat, akik saját felmérődrónnal követik az állomány állapotát; és az agronómusokat, akik a kezelési zónák kijelöléséhez keresnek adatalapú eszközt.
A fejlesztők szerint a differenciált, zónaalapú kijuttatás a gyakorlatban jelentős, kedvező esetben akár 60 százalékos szermegtakarítást is eredményezhet a táblaszintű egyenkezeléshez képest. A tényleges megtakarítás mértéke természetesen a kultúrától, a kezelési céltól, az állomány állapotától és a kezelendő zónák arányától függ.
A szoftver mögött a DroneSpot Kft. áll. A fejlesztést a csapat saját, többéves mezőgazdasági drónüzemeltetési tapasztalata alapozza meg: a vállalkozás közlése szerint több mint 30 000 hektárnyi felmért és permetezett terület tapasztalatával rendelkeznek.
A megjelenés óta a fejlesztő tájékoztatása szerint drónpilóta-képző szervezetek és egyetemi oktatási programok is használják a szoftvert. Az alkalmazás Windows, macOS és Linux rendszereken fut, magyar nyelvű kezelőfelülettel és magyar nyelvű kézikönyvvel, kipróbálásához pedig ingyenes próbaprojekt érhető el a dronefield.app oldalon.
A cikk szerzője Horváth Zoltán permeteződrón-pilóta, a DroneSpot Kft. alapítója. A cikkben szereplő technikai adatok a DroneField hivatalos dokumentációjából származnak.
