Amit még a leggondosabb gazda sem vehet észre, hiába járja a határt nap mint nap, arról is pontos információt adhatnak a korszerű kameratechnikával ellátott drónok. A helyes következtetések levonása érdekében az összegyűjtött adatok kiértékelésében a gazdálkodónak mindenképpen részt kell vennie – írja cikkében a computerworld.hu weboldal.
Napjainkban a drónok egyik fő felhasználási területe a mezőgazdaság. Az agrárium azon szereplői, akik kellően nyitottak a folyamatos innovációra, többek között a monitoring drónok bevetésére, naprakészebb információkkal fognak rendelkezni a növényállományuk állapotát illetően, mint azok, akik csak a klasszikus módszerekkel élnek.
A Nyír-Chem Kft. által alkalmazott monitoring drónok úgynevezett multispektrális kamerákkal vannak felszerelve. Miért jobbak ezek az eszközök, mint a hagyományos RGB kamerák? A körülöttünk lévő anyagok mindegyike, így a növények is elnyelik vagy visszaverik a fényt. Azonban az emberi szem a napból érkező elektromágneses sugárzásnak csak egy kis részét képes az agyunk által feldolgozhatóvá tenni, azaz színként érzékelni. Az RGB kamerák ezt a színtartományt érzékelik. Ezzel szemben a multispektrális kamerarendszerekben lévő 5 (+1 RGB) lencse és fényszenzor mindegyike a fény egy adott, szűk hullámhosszát képes megkülönböztetni. – Ezen eszközök olyan távoli, valamint közeli infravörös tartományokat is meg tudnak jeleníteni, amelyek szabad szemmel nem láthatóak – emeli ki Gerda Anikó növényorvos, a Nyír-Chem Kft. ügyvezetője.
Abból, hogy a fotoszintézisben kulcsszerepet betöltő klorofillmolekulák a fény közeli infravörös tartományát (NIR) milyen erősen verik vissza vagy nyelik el, következtetni lehet az adott növényállomány kondíciójára, és be lehet tekinteni a növényélettani folyamatokba.
A drónokkal történő adatgyűjtéskor a tábla különböző pontjairól jellemzően több ezer különálló fotó készül. Ezeket szoftveresen összefűzve egy úgynevezett ortomozaik, azaz jelen esetben egy térkép készül a tábláról. A térkép jól hasznosítható például területmérésre. Egy adott terület oldalhosszai centiméteres pontossággal meghatározhatóak, ami például egy ültetvénytelepítést megelőzően hasznos információkkal szolgálhat a tervezés során. Ugyanilyen pontossággal felmérhetőek a táblák tényleges területei is.
A térkép segítségével a növényállomány is felmérhető. A gazdálkodó már a termelési ciklus korai fázisban képet kaphat arról, hogy a felvételezés időpontjáig milyen károk érték. Ezáltal a vadkár, az agrotechnikai hiba, valamint a kelési hiányosságok mind felderíthetőek és számszerűsíthetőek.
– A növények állapotából következtethetünk a tápanyag-ellátottságra, azonban fontos leszögezni, hogy ez a módszer csak részben helyettesíti a talajvizsgálatokat. Ugyanakkor gyors és költséghatékony alternatívát nyújthat azoknak a gazdáknak, akik szeretnék kiaknázni a precíziós munkagépeikben rejlő lehetőségeket – hangsúlyozza a növényorvos.
A zónák lehatárolását követően megfelelő formátumú (shp vagy kml) fájlok generálhatóak. Ennek során a terv már átvihető a kijuttatórendszerre is, például a differenciált műtrágyaszóróra.
A gyomfoltok felderítésében szintén nagy segítséget nyújthatnak a multispektrális felmérések. Egy gyomnövény más fotoszintetikus aktivitással rendelkezik, mint egy kultúrnövény. Így a georeferált (megfelelő koordinátarendszerbe illesztett) térképeken a gyomok élesen elkülönülnek. – Azok a gazdák, akik rendelkeznek például differenciált kijuttatásra alkalmas permetezőgépekkel, képesek lesznek foltszerű kezeléseket alkalmazni a tábláikon. Ezzel jelentős megtakarítás érhető el az inputanyagok költségében – fogalmaz Gerda Anikó.
Egy másik terület, ahol létjogosultsága lehet a technológiának, az állományszárítás. Sokszor előfordul, hogy egy adott táblán a domborzati vagy talajviszonyok heterogenitása miatt az állományok nem egyforma ütemben adják le a vizet. A multispektrális felvételezéssel lehetőség nyílik elkülöníteni azokat a táblarészeket, ahol indokolt a deszikkálás, és a fentebb említett módszerekkel foltszerűen beavatkozni.
– A drónokkal történő monitoring elsődleges célja, hogy a termék-szaktanácsoknál többet, további hasznos információkat tudjunk adni a termelőknek. A szolgáltatás alapvetően három szakaszból tevődik össze. Az első szakaszban kiszállunk a monitorozni kívánt területre, ahol megtörténik az adatgyűjtés. A másodikban az adatok feldolgozása és információvá alakítása zajlik, majd a harmadik szakaszban a partnerrel közösen értékeljük az információkat. A megrendelő gazda minden esetben megkapja az RGB felvételekből összefűzött ortomozaikot, illetve a lehető leginformatívabb, vegetációs indexekkel ellátott térképeket.
Ezen túlmenően, ha van rá igény, lehetőségünk van zónalehatárolásokat készíteni, amikből shape formátumú fájlt tudunk generálni. Ez a fájl áttölthető az ISOBUS rendszerekkel felszerelt munkagépekbe, amik így differenciáltan képesek kijuttatni a növényvédőszert és a műtrágyát – tájékoztat Tölgyfa Balázs kertészmérnök, növényvédelmi drónpilóta, a Nyír-Chem Kft. szaktanácsadója.
A termőföld monitorozásához DJI Phantom 4 Multispectral drónt, a centiméteres pontosság eléréséhez szintén DJI, D-RTK 2 mobil állomást használnak.
A Nyír-Chem elsődleges célcsoportját a nagy területen szántóföldi gazdálkodást végző, precíziós gépparkkal rendelkező termelők képezik. A monitoring drónok alkalmazása sok esetben a szabadföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók számára is hasznos lehet.
Ha folyamatokat szeretnének a monitoring drónokkal vizsgálni, akkor a szaktanácsadó a vegetáció során legalább három felmérést javasol. Ha a tábla pillanatnyi állapotáról kell képet adni, például egy káreseményt követően, akkor egyetlen felvételezésből is megállapítható a veszteség mértéke.
– A táblák drónnal történő monitorozása önmagában nem termel többlethozamot és nyereséget, bizonyos helyzetekben azonban kiválóan alkalmas a növényvédőszer költségeinek optimalizálására. Ilyen lehet egy foltszerűen, mondjuk a tábla 30-40 százalékán jelentkező gyomosodás. A gyomtérkép elkészítését követően, egy szakaszolt kijuttatásra képes permetezőgép monitorjába betöltve a shape fájlokat, akár 50-70 százalékos növényvédőszer-megtakarítást is elérhetünk. Egy másik esetben, egy búzatábla-monitorozást követően le tudtunk határolni olyan táblarészeket, ahol a hiányos kelés volt tapasztalható. Mivel az adott gazda rendelkezett differenciált kijuttatásra alkalmas műtrágyaszóróval, a felvételek alapján lehatárolt részre nem juttatott ki műtrágyát. A fejtrágyázás költségeiből így sikerült megtakarítanunk 15 százalékot – hoz fel két példát saját gyakorlatából Tölgyfa Balázs.
A Nyír-Chem tapasztalata szerint a környező országokhoz képest Magyarországon nagyon nyitottak a gazdák az innovációkra. – Sok statisztikában megjelent már, hogy a magyar gazdatársadalom döntő többségében az idősebb korosztályhoz tartozik, de egy bizonyos szintig részükről is látok fogadókészséget. Nyilván a fiatalabb gazdákat sokkal jobban, részleteibe menően érdeklik a folyamatok, de előbb-utóbb megtörténik a generációváltás – fogalmaz a drónpilóta.
A Nyír-Chem jövőbeni tervei között szerepel a permeteződrónokkal történő növényvédelmi szolgáltatás. A növénytermesztés mellett az erdészetekben is rohamosan terjed a drónok használata.
– Fontosnak tartom leszögezni, hogy az adatgyűjtést és az adatok kiértékelését követően, a következtetések levonását minden esetben a gazdálkodókkal együtt kell elvégezni, hiszen ők azok, akik évek, sőt évtizedek óta termelnek az adott területen. A multispektrális monitoring szolgáltatás számos területen segítheti a gazdákat a növényállományok állapotának nyomon követésében, illetve az információ-alapú döntéshozásban – emeli ki Gerda Anikó.
