A török Baykar Defense cég oviselélyan élvonalbeli drónok gyártásával járult hozzá a modern hadviselés forradalmasításához. A világ akkor kezdett felfigyelni Baykar termékeire, amikor a Bayraktar TB-2 hírnevet szerzett az Azerbajdzsán és Örményország közötti 2020 szeptemberi hegyi-karabahi háborúban, ahol drónoktól korábban nem látott pusztítást végzett az örmény csapatokban.
Később a TB2 drón ukrajnai harci teljesítménye keltette fel a nemzetközi érdeklődést, és a vásárlók gyorsan sorba is álltak a rendelések leadására. A Baykar azóta a világ egyik legsikeresebb dróngyártójaként vált ismertté.
A Baykar által megtett lépések nagymértékben hozzájárultak Törökországnak a fegyverek gyártójaként és exportőreként történő felemelkedéséhez. Mára a török katonai hatalom globális szimbólumává vált, bevételének több mint 80%-a csak exportból származik.
Törökország számára ez nem mindennapi teljesítmény. A 2000-es évek elején Törökország volt a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre. A külföldi katonai importtól való függése azonban drasztikusan visszaesett, a 2004-es 80%-ról mára kevesebb mint 20%-ra. A Baykar az egyik olyan vállalat, amely ennek a rendkívüli növekedésnek a motorja volt.
Napjainkban a Baykar által gyártott UAV-kat a világ különböző harci konfliktusaiban vetik be, ezzel is bizonyítva a drónok harci képességeit különböző földrajzi területeken és környezetekben.
A Baykar nem mindig volt az a nagyvállalat, mint ma Selcuc Bayraktar, az elnök és a technológiai vezérigazgató-helyettes (CTO), valamint testvére, Haluk Bayraktar, a vezérigazgató (vezérigazgató) felügyelete alatt.
Ozdemir Bayraktar csak segíteni akart Törökországnak az ország autóiparának honosítására tett erőfeszítéseiben. 1949-ben született Ozdemir 1972-ben szerzett diplomát az Isztambuli Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Tanszékén. Ozedmir 1984-ben Baykar Makina néven megalapította a Baykar céget, hogy autóipari alkatrészeket gyártson, például motorokat, szivattyúkat és egyéb alkatrészeket, amelyek elősegítik a függő török autóipar betelepítését. A cég 1986-ban kezdte meg az autóipari gépek alkatrészeinek gyártását.
A Baykar mérnöki cégként jött létre versenyképes hazai tőkével. Több éves autóalkatrész-gyártás után a vállalat a 2000-es évek elején pilóta nélküli légi járművek gyártását kezdte el.
A 21. század hajnalán, 2000-ben a Baykar elindította a pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAV) kutatás-fejlesztését (K+F). Ez egy vízválasztó pillanat volt a vállalat történetében, és megváltoztatta mind a Baykar, mind pedig Törökország sorsát.
Néhány évvel később, 2004-ben a Baykar végrehajtotta az első UAV-repülést saját fejlesztésű elektronikájával és szoftverrendszerével. Ez óriási mérföldkő volt a cég számára.
Ozdemir ekkor úgy döntött, hogy UAV-kat gyárt fiával, Selçukkal, aki akkor a Massachusetts Institute of Technology (MIT) doktorandusza volt, és pilóta nélküli légi rendszereket tanulmányozott. 2005-ben Selçuk Bayraktar magára vállalta a fejlett dróntechnológia törökországi fejlesztését.
“Ha Törökország támogatja ezt a projektet, ezeket a drónokat, akkor öt év múlva könnyen a világ élvonalába kerülhet ezen a területen.” – mondta akkor és igaza lett.
A „Mini UAV”-ra pályázatot írtak ki, és még ugyanabban az évben a vállalat a Bayraktar Mini UAV autonóm repülési bemutatóját hajtotta végre a Turkish Aerospace Industries (TAI) egyik létesítményében. A drón fejlesztése és gyártása 2006-ban kezdődött.
A Mini UAV fejlesztésének sikere felbátorította a Baykart, és 2006-ban elindította egy „forgószárnyú” drón fejlesztését. 2009-ben a Rotary Wing Mini UAV-t is bemutatták.
Ezt követően a dróngyártás új korszaka kezdődött Baykarban. Törökország Tactical UAV System programja a Bayraktar TB1 fejlesztését eredményezte, amit a TB2 kifejlesztése követett.
Baykar egy TB1 prototípust készített a Tactical UAV program Undersecretariat for Turkish Defense Industries (Savunma Sanayii Mustesarligi vagy SSM) számára.
2009-ben a Kale Group és a Baykar Technologies együttműködve megalakították a Kale-Baykart. Bemutatták taktikai drónjukat a kettős redundáns repüléselektronikai rendszerrel és a teljesen autonóm fel- és leszállási képességgel bíró drónt 2010-ben a program győztesének választották.
A Bayraktar TB1 csak egy prototípus volt, és soha nem szállították belőle a fegyveres erőknek. Ez lett azonban a népszerű Bayraktar TB2 gyártásának alapja.
Gyors előrelépés történt a TB2 fejlesztésével, egy kétmotoros légcsavaros drónnal, amely elég nagy volt ahhoz, hogy rakétákat szállítson, amelyek akár 8 kilométeres távolságban is eltalálják a célt, és több mint 24 órán át repülnek tankolás nélkül. A TB2 taktikai drón 2014-ben emelkedett először a levegőbe és az első tételt ugyanabban az évben szállították a Török Fegyveres Erőknek.
A TB2 azóta a világ legnépszerűbb katonai drónja. Hírnevét akkor szerezte meg, amikor 2016-ban a címlapokra került. Törökország ekkor vetette be az „Eufrátesz-pajzs” hadműveletben Észak-Szíriában.
Ez volt az első gyilkosság, amelyet a TB2 hajtott végre. A drón kivételes harci teljesítményt mutatott be a harctereken, többek között az Azerbajdzsán és Örményország közötti 2020-as konfliktusban a Hegyi-Karabah enklávéja miatt, az ukrajnai háborúban és több afrikai országban is.
Ahogy a New Yorker egy korábbi cikkében fogalmaztak, a TB2 „a precíziós légicsapás taktikáját hozta a fejlődő világba, és megfordította több háború lefolyását”.
Katar lett az első ország, amely megvásárolta a TB2-t 2018-ban, majd Ukrajna következett. Eddig több mint két tucat ország vásárolta meg a TB2 UAV-t, így ez a Baykar legnagyobb sikertörténete. A TB2 mellett a Baykar a modern idők legfejlettebb drónjait gyártotta – ezek az Akinci, a Kizilelma és a TB3.
A TB2 fejlesztése, gyártása és exportja terén elért sikerre építve a Baykar továbbfejlesztette az Akincit. A drónt 2021-ben adták át a török fegyveres erőknek.
A Bayraktar Akinci egy nagy repülési magasságú, hosszú repülési idővel bíró drón, amely fegyverekkel is felvértezhető. A drón különféle levegő-levegő és levegő-föld rakétákkal szerelhető.
Baykar szerint a drón a vadászgépekhez hasonló manővereket hajthat végre, és számos hasznos terhet hordozhat.
Miután 2024 májusában lezuhant egy iráni helikopter, amely Ebrahim Raisi volt elnököt szállította, az Akinci is segített a kutatási és mentési műveletekben. Az Akincit Pakisztán, Azerbajdzsán, Líbia, Etiópia, Burkina Faso és Mali már megvásárolta.
Sőt, legalább két ország, köztük Szaúd-Arábia és Kirgizisztán is érdeklődést mutatott a drón iránt.
A Kizilelma 2022-ben repült először. A Baykar által kifejlesztett Kizilelma egy pilóta nélküli drón vadászgép, amely alkalmas a közeli légi támogatásra (CAS), a rakétatámadásokra, az ellenséges légvédelem (SEAD) elnyomására és az ellenséges légvédelem megsemmisítésére is (HALOTT).
A török Kizilelma repülőgép öt órát képes repülni, és akár 800 kilométer/órás sebességgel vagy 0,64 Mach sebességgel halad. A maximálisan 6 tonnás felszálló tömegével a drón 1500 kilogrammos hasznos teherbírásra képes.
A jelentések szerint ez a repülőgép valószínűleg Törökország következő ötödik generációs repülőgépével, a KAAN-nal fog repülni.
A cég a Kizilelma mellett kifejlesztette a TB-3-at, a Bayraktar TB2 drón hordozóra szabott változatát is, amely nagyobb és jobb, mint a TB2.
Az összecsukható szárnyakkal és a rövid kifutópályákról való felszállás lehetőségével a TB3 a történelem első harci drónjává vált, amely képes olyan rövid kifutópályára indulni és leszállni, mint a TCG Anadolu drón anyahajó. A TCG Anadolu-t 2023. április 10-i adták át. (Lásd cikkünket – A Szerk.)
A TB3 UCAV képes hírszerzési, felderítő, megfigyelő és támadási küldetésekre a szárnyai alá telepített intelligens fegyverek segítségével. A TB3-al tavaly kezdték el a tesztrepüléseket. 2024 decemberében egy 32 órás repülést hajtott végre, ezzel új rekordot állított fel a Bayraktar osztályú drónok történetében. Ezt követően meg is kezdték a TB3 sorozatgyártását.
Ozdemir Bayraktar, a cég alapítója 2021-ben elhunyt. Az általa hagyott örökség azonban továbbra is él.
Negyvenegy évvel az alapítása után a Baykarnak sikerült Törökországban a légiközlekedés legnagyobb és piacvezető cégévé válnia, és az UAV-gyártás terén világelsőjévé válnia.
