Hírek Ipar

Homokzsáktól a drónokig – konferencia az árvízi biztonságról

Az árvízi biztonságról rendeztek konferenciát Homokzsáktól a drónokig címmel kedden, az október közepén tartott Budapesti Víz Világtalálkozóhoz kapcsolódóan a fővárosi Duna Palotában.

Áder János köztársasági elnök a megnyitón lejátszott videoüzenetében úgy fogalmazott, “a felgyorsuló klímaváltozás a szemünk előtt játszódik le; hatásai döntő részét a vízen keresztül érzékeljük”.

Az elmúlt évek azt mutatták, hogy a magas és az alacsony vízállási rekordok is gyorsabban dőlnek meg, mint “bármikor történelmünk során” – tette hozzá.

Áder János rámutatott arra, hogy az Új Vásárhelyi-terv végrehajtásakor olyan megoldásokat keresnek, amelyek egyszerre szolgálják az árvízvédelmet, a mezőgazdaságot, a természetvédelmet vagy akár a turisztikai célokat.

A következő években “a gumicsizmák mellett” nemcsak drónokra lesz szükség, hanem a mesterséges intelligenciát is bevető adatfeldolgozásra, a blokklánc-technológiára, továbbá a természet- és társadalomtudományi, valamint a közgazdasági ismeretek magasabb szintű összekapcsolására is – mondta.

Az államfő kitért arra, hogy a “sok víz drámáját” a magyaroknak nem kell bemutatni. “Azóta tanuljuk a megelőzést és az alkalmazkodást, amióta megtelepedtünk a Kárpát-medencében” – mondta Áder János, aki szerint vízgazdálkodásunkra, árvízvédelmünkre okkal lehetünk büszkék.

Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzora nyitóelőadásában azt hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásai nyolcvan százalékban a vízen keresztül manifesztálódnak. Álláspontja szerint a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem fenntartható, annak “minden szintjén”, köztük az árvízkezelés terén is paradigmaváltást sürgetett.

Beszámolt arról is, hogy a víz szempontjából releváns adatok száma nagyságrendekkel nőtt, majd ismertette a mesterséges intelligencia, a big data, a nagyon gyors adaptív algoritmusok alkalmazási lehetőségeit. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberiségnek több tározótérre lesz szüksége ahhoz, hogy garantálja az élelmiszer-, víz- és energiabiztonságot.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője előadásában reaktív helyett proaktív árvízvédelmi gyakorlatot sürgetett, az előbbi szerinte “zsákutca és kudarchoz fog vezetni”. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését is említve szólt a töltések felülvizsgálatáról, megerősítésük fontosságáról. A hullámterek kezelésével kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a folyamatos töltésmagasítás nem fenntartható.

Láng István azt mondta, a proaktív fenntartás alapja a nagyvízi mederkezelés, majd azt is hangsúlyozta, hogy önmagában a vízügyi innováció nem elegendő, természetvédelmi innovációra is szükség van. Konkrét javaslatként pedig egy hullámtérkutató intézet felállítását szorgalmazta az OVF főigazgatója.

A tanácskozás szervezőinek az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint az elmúlt két évtizedben is rekordokat döntő árhullámok vonultak le a nagy magyarországi folyókon, és ezeket “csak hatalmas társadalmi összefogással lehetett mederben tartani”. Ez idő alatt számos változás – például a szélsőségek gyakoribbá válása – miatt, nem kevésbé a rendkívüli események nyomására az ármentesítés és az árvízi védekezés nagy fejlődésen ment át – ismertették.

“Paradigmaváltás korszakát éljük, hogy az ármentesítés ne csak az emberi igényeket szolgálja, hanem mi is igazodjunk a folyók természetéhez” – írták.

Forrás: MTI

Szólj hozzá