Ipari drónok

Repülőrajt előtt a drónos permetezés

Az alábbiakban a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának tudományos főmunkatársa, Dr. Sisák István jegyzetét adjuk közre.

Tisztelt Kollégák!

A svájciak joggal büszkék rá, hogy tavaly, Európában először náluk engedélyezték a drónos permetezést.

Figyelemre méltó az is, hogyan indult a dolog: az AgroFly cég kérelmére egy kétéves engedélyezési folyamat vette kezdetét, amiben öt szövetségi intézmény vett részt. Ennek során részletesen megvizsgálták az új technológia összes lehetséges hatását, és a végén kiadták az engedélyt.

drón permetezés

📸: AgroFly

 
Az egyéb légi védekezéshez képest főleg a sokkal kisebb elsodródást és a kisebb zajt emelik ki az új technológia előnyeként. Szőlőben végzett mérések alapján az elsodródás még a földi gépekkel végzett növényvédelemhez képest is kicsi. Erre vonatkozóan egyébként határértékeket állapítottak meg, amit az eszközöknek teljesíteniük kell.

A drónos permetező berendezéseket háromévente be kell vizsgáltatni, mint minden más növényvédő gépet. Az újonnan piacra kerülő drónok először a légügyi hatóság engedélyezésén mennek át, majd a környezetvédelmi hatóságén, mielőtt permetezésre lehetne azokat használni. Ezeknek az eszközöknek előre meghatározott úton kell repülniük, amitől maximum 50 centiméterrel térhetnek el.

Nálunk is küszöbön áll az új drónrendelet megjelenése, ami lehetővé teszi a növényvédelmi célú használatot is. Bízunk abban, hogy kellően megengedő lesz a mezőgazdasági területek felett, ugyanakkor kellő környezetvédelmi és egyéb biztonságot nyújt majd ahhoz, hogy ez az új technológia repülőrajtot vehessen Magyarországon is, és a precíziós mezőgazdaságnak egy egész új ága fejlődjön ki. Ez már csak azért is kívánatos lenne, mert a magyar növényvédő mérnökök tudásának a hasznosulása új dimenziót kaphatna ezáltal.


Hol lehet, és hol nem lehet drónokkal permetezni a világban?

  • Engedélyezett: USA, Brazília, Svájc, Dél-Afrika, Japán, Dél-Korea, Kína, Thaiföld, Indonézia, Ausztrália, Új-Zealand.
  • Jelenleg tilos: Kanada, Európai Unió, India.

sisak Dr. Sisák István
tudományos főmunkatárs
Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet

Szólj hozzá