fbpx
Drónok kora Hírek

Patkánymentesítés drónokkal

Sokat bántják a drónokat a vadon élő állatok megzavarása miatt, azonban lehet találni ellenpéldát is! Ehhez most a Csendes-óceáni szigetek felé kell tennünk egy nagy ugrást, ahol kifejezetten kihalás előtt álló fajokat igyekeznek megmenteni a dróntechnológia segítségével.

Hogy hogyan jutottak idáig, az egy rövid történelmi kitekintés után érthető meg.

Az első emberek mintegy 3000 évvel ezelőtt érkeztek a Csendes-óceán szigetvilágába, ők lettek a polinézek. Alapvetően három állatot vittek magukkal: sertést, csirkét és kutyát. A következő néhány ezer évben kiterjesztették az általuk lakott területeket Új-Zélandtól északra Hawaii-ra, kelet felől pedig a Húsvé-szigetekre, ahol virágzó kultúrát alakítottak ki.

Csakhogy az emberek és a hozzájuk tartozó haszonállatok, háziállatok mellett egyszer csak a patkányok is megjelentek, és nagyon is jól boldogultak. Kutatások szerint körülbelül 1000 évvel ezelőtt került az R. exulans, vagyis polinéziai patkány a hat kilométer négyzetkilométernyi Tetiaroa szigetére, míg az R. rattust, azaz fekete patkányt az európaiak hordozták be jóval később, az 1970-es években – azt követően, hogy az ott felépített egy kis faluban leforgatták a Marlon Brando-féle Lázadás a Bountyn című filmet.

A patkány-ügy pedig odáig fajult, hogy az agresszív rágcsálók ellepték a kis szigetet: Tetiaroa-n a becslések szerint 28.000-65.000 patkány található, amelyek óriási kárt okoznak a sziget élővilágában. Őshonos madár- és hüllőfajok tojásaiból és kikelt fiókáiból lakmároznak, melyek evolúciós okok miatt védtelenek a patkányok ellen, hiszen emlősfajok jelenléte nélkül fejlődtek ki. A probléma pedig tovább gyűrűzik, mivel a csökkent madárállomány mellett kevesebb külső tápanyag kerül a szigetre, ami végső soron a korallzátonyok életét is aláássa. A hasonló szigetek védelme tehát rendkívül fontos, ugyanis bár bolygónk szárazföldi területének mindössze öt százalékát teszik ki, az összes növény-, hüllő- és madárfaj mintegy 20 százalékának adnak otthont. A kétéltűek, madarak és emlősök kipusztulásának 75 százaléka szigeteken történik, invazív fajok, például a patkányok miatt.

Tetiaroa-n és két másik francia polinéz szigeten az Island Conservation nevű védelmi csoport próbál véget vetni a patkányok uralmának, és a drónoknak köszönhetően remélhetőleg a mostani próbálkozásuk sikerrel fog járni. Speciális drónokat készülnek bevetni, amelyek előre pontosan meghatározott útvonalon képesek kihelyezni a patkánymérget.

Korábban helikoptereket használtak hasonló célokra, de a dróntechnológia fejlődése megnyitotta a lehetőségeket. Egyrészt a drónok olcsóbbak, könnyebbek és hordozhatóbbak. Kézipoggyászként szállíthatók a szigetekre, ahol aztán össze lehet szerelni őket, és tengeri csónakokból lehet kísérletezni velük. A nemzetközi helikopterpilóták felvételének és távoli szigetekre történő szállításának költségei is nagy akadályt gördítettek a természetvédők elé, szemben a helybeliek drónok repülésére való képzésével, mindemellett kevesebb zajterhelést produkálnak.

„Évek óta figyeljük a dróntechnikát azzal a gondolattal, hogy így drámaian csökkenthetjük a költségeket, ami demokratizálhatja a szigetek élővilágának helyreállítását azáltal, hogy lehetővé tesszük helyi szakértők számára a precíz, automatizálási eljárásokkal könnyített repülést” – magyarázta a Wired internetes magazinnak David Will, a program innovációs menedzsere.

A Tetiaroa patkányoktól való megszabadítására már tettek kísérletet 2012-ben: akkor 35 önkéntes négy hónapon át 100 hektáron szórta ki a méreggömböket kézzel, erőfeszítésük azonban kudarcot vallott. A sikeres irtáshoz a szigeten lévő patkányok 100 százalékát meg kellett volna ölni, ugyanis a kutatók szerint akár egyetlen vemhes patkány két éven belül 1000 hektáros szigeten is képes kártékony szaporulatot létrehozni, ez pedig akkor nem sikerült. Most az Island Conservation csapata a rendelkezésükre álló drónokkal egy kéthetes időszakban 30 tonna mérget tud elhelyezni a szigeteken, mindössze öt-hat fős személyzet segítségével.

A munkát az új-zélandi székhelyű Envico Technologies háromszor három méteres, gázüzemű hexacopter drónjával fogják végezni, melynek hasznos teherbírása körülbelül 50 kg, üzemideje egy teljes óra.

A módszert a Galapagos-szigeteken, Seymour Norte-ban már kipróbálták 2019-ben, ahol a fecskefarkú sirályt – az egyetlen éjszakai sirályt a Földön – fenyegette a kihalás veszélye a helyi patkánypopuláció miatt. A csónakokból indított és önállóan, előre meghatározott útvonalakon közlekedő drón rendkívüli pontossággal képes volt rágcsálóirtó szer leadására, miközben minimálisra csökkentette a nem patkányfajokra gyakorolt hatást. Két évvel később Seymour Norte -t 100 %-ban patkánymentesnek nyilvánították, ami hatalmas siker volt a természetvédők számára.

Forrás: WIRED
Nyitókép forrása: Wikipedia

Rovat támogatója: MyDroneSchool

Szólj hozzá