Nagy drónos kérdezz-felelek – Ervin Filipich

Ervin Filipich fotósként kezdett drónozni; ez könnyen kitalálható a képeit elnézve, hiszen gyönyörű színekkel, formákkal és egyedi nézőpontokkal találkozhat, aki vet rájuk egy pillantást. Örömünkre szolgál, hogy a vele készült interjúban őszintén megosztotta velünk a drónfotózás egy-egy kulisszatitkát, és bemutatta az általa használt eszközöket is.

GO2FLY: Mióta reptetsz drónokat és miért kezdted el?

Ervin Filipich: Tavaly nyáron vettem meg az első drónom. Előtte már egy éve tervezetem venni egyet, mert elég sokszor adódik olyan helyzet, hogy a földről nem találom a megfelelő nézőpontot.

G2F: Hobbinak vagy munkaként indult a drónozás?

EF: Hobbinak indult és még minding az, bár fotós megbízásaim során már használtam egy-két kreatív ötlet megvalósításához.

G2F: Egyedül, társakkal vagy tanfolyamon sajátítottad el a drónreptetés, légi fényképészet fortélyait?

EF: Szinte csak fotózásra használom, így nem kellett sokat gyakorolni, csak kitapasztalni, mennyire gyurmázhatóak azok a raw file-ok. Mint sokan mások is, egyedül, autodidakta módon tanultam meg az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Az alapvető szabályok nem sokban térnek el a hagyományos, “földön ragadt” fotózástól.

G2F: Milyen drónt és kiegészítőket használsz, mik a fejlesztési terveid?

EF: Egy DJI Mavic Pro-t használok, és már érik a DJI Mavic 2. (Lassan kijöhetne a Mavic 3, hogy előidézzen egy ár zuhanást, de nem hiszem, hogy ezt megvárom…) Csak három aksim van hozzá, meg nd-pl szettem. Az utóbbi nem is tudom, minek.

G2F: Miről és hogyan készült a kedvenc drónfelvételed?

EF: Holnapra már lehet más lesz a kedvencem, de a jelenlegi a Kőröshegyi völgyhídról készült. Egy balatoni kiruccanás utáni visszautat a naplementéhez igazítottam. Úgy látom, hogy sikerült találnom egy egyedi nézőpontot, és a fények is nekem kedveztek. Már régóta rajta volt a listámon.

G2F: Mi inspirál, milyen tényezőket veszel számba egy-egy helyszín kiválasztásánál?

EF: Szeretem a drónozás adta új perspektívákat és a kép készítés minden folyamatát, ezek nekem elegendő motivációk. Azt a helyszínt választom, ami megihlet. Ha az adott időben nem megfelelőek a körülmények, akkor egyszer visszatérek, amikor úgy adódik.

Az őszi “színrobbanás” a kedvenc időszakom, ha tehetném, majdnem minden helyszínt akkor látogatnék meg. Általában napfelkelténél vagy naplementénél fotózok, de van olyan helyszín is, aminél a simán felhős idő is megteszi. Napközben, felhőtlen égbolt mellett többnyire a táskában marad a madár.

G2F: Kerültél-e már szembe akadályozó tényezőkkel a magyarországi vagy külföldi drónozás során?

EF: Egyszer a drónom majdnem landolt a Bledi-tóban, aprócska technikai hiba miatt. Isztambulban többször elvesztettem a jelet, itthon egyszer sziklának mentem, de szerencsére minden hibátlanul működik.

G2F: Milyen drónos munka / felvétel elkészítése szerepel a bakancslistádon?

EF: Sok hely van, amiről szép felvételeket lehetne készíteni. Ilyennek tartom pl. Izlandot, a Kínai nagy falat, vagy Erdély tájait, de a könnyen elérhető helyeket is alig győzöm felkutatni.

G2F: Jársz-e drónos közösségbe, ismersz-e ilyen társaságokat?

EF: Nem járok, de szinte minden fotós ismerősöm táskájában lapul már egy kompakt “repülő robot”. Úgy látom, hogy a drónozás a fotózás, videózás részévé vált.

G2F: Hogyan képzeled el a drónozást 10-15 év múlva?

EF: Sok olyan ember vesz drónt, aki nem használja ki, “csak” tetszik neki, hogy repül vele és felülről szemléli a világot. Ezzel semmi baj nincs, de így nagyon sok a felhasználó már. Egyre több lesz a szabály, egyre több a no fly zone, úgyhogy bele kell húzni a listán szereplő helyszínek felkeresésével.