Baranovszky Ádám munkáira a jó érzékkel választott témák és látványos formavilág hívta fel figyelmünket, aminek köszönhetően újabb érdekes interjút készíthettünk egy akítvan egy éve drónozó mérnökkel. Ádám elmesélte nekünk aktuális kedvenc fényképe történetét is; ezzel kapcsolatban elöljáróban csak annyit mondunk: reménytelennek tűnő időben is érdemes lehet kedvenc drónunkat magunknál tartani…
GO2FLY: Mióta reptetsz drónokat és miért kezdted el?
Baranovszky Ádám: Relatív rövid ideje reptetek. Mióta a DJI Mavic 2-es megvan, azóta mondható rendszeresnek, ez kevesebb mint 1 évet jelent. Előtte egy DJI Mavic Pro-val, illetve egy Platinummal repültem valamennyit, de az nem számottevő.
Alapvetően a fotós perspektíva tágítása miatt kezdtem el a reptetést, de nagyban hozzájárult az egész történethez az, hogy egy barátom kapott egy DJI Phantom 3-ast, amit láttam élőben működni.
G2F: Hobbinak vagy munkaként indult a drónozás?
BÁ: Hobbiként, és most is hobbistának tartom magam, mindamellett, hogy próbálom a lehetőségekhez képest a lehető legmagasabb szinten művelni.
G2F: Egyedül, társakkal vagy tanfolyamon sajátítottad el a drónreptetés, légi fényképészet fortélyait?
BÁ: A reptetésben ugyanúgy, mint a fotózásban önképző vagyok. A repülés egy mai korszerű drónnal véleményem szerint könnyen elsajátítható. Én inkább fotózok, nem videózok, ott a repülés része „csak” annyi, hogy biztonságosan eljuss A-ból B-be és vissza. Videózásnál azért jóval ügyesebbnek kell lenni repülés terén. A dolog fényképezés része számomra a korábbi földi fotózási tapasztalatok alapján egyértelmű volt, bár a kisebb érzékelő adottságait nekem is ki kellett tapasztalni.
G2F: Milyen kiegészítőket használsz, mik a fejlesztési terveid?
BÁ: A DJI Mavic 2 Pro-t több akkuval használom, ezen felül polárszűrőt, illetve NDPL szűrőket szoktam felszerelni. Egyelőre örömmel használom ezt a gépet, most nem tervezek semmilyen újítást. Nagyobb gépet csak abban az esetben szeretnék, ha munka irányába fordulna át a drónozás.
G2F: Miről és hogyan készült a kedvenc drónfelvételed?
BÁ: Nehéz kérdés ez, mert nagyon sok drónnal készült fotómat szeretem. Most az aktuális kedvencem a Bledi-tónál készült. Nagyon rossz időt fogtunk ki Szlovéniában, nem igazán volt érdemes kimenni sem a szállásról, nemhogy drónt reptetni, annyira esett legtöbbször. Voltak rövid „időablakok”, amiket megpróbáltunk jól használni. Az egyik ilyen alkalommal körbesétáltuk a tavat, és ekkor, a kör végén, szembejött a tökéletes felszállóhely. Természetesen a tó apró szigetén lévő templom volt a központi elem a fotóimon. Nyugat felé fordulva szépen formált felhők és kellemes fények fogadtak. Megkerestem a legjobb szöget, és a szokásos AEB sorozattal fotóztam.
G2F: Mi inspirál, milyen tényezőket veszel számba egy-egy helyszín kiválasztásánál?
BÁ: A helyszín mindig változik. Én ugyanúgy szeretek hegyeket, mezőket fotózni, mint egy szép várost, vagy éppen épületet, szóval helyszínből nem vagyok túl válogatós. A tervezésnél a napállást és az időjárást nem lehet kihagyni. De sokszor egészen egyszerűen adódik a pillanat.
A szép és nem túlhúzott, túlkorrigált fotók inspirálnak. Próbálok hinni abban, hogy egy fotónak akkor van igazán értéke, ha mondjuk az eget nem cseréli ki az alkotója, hanem akkor fotózza le a témát, amikor az olyan, amilyennek a képen kell lennie. Nehéz lépést tartani a fotómanipulációval.
G2F: Kerültél-e már szembe akadályozó tényezőkkel a magyarországi vagy külföldi drónozás során?
BÁ: Merült már le akkumulátorom, igen… De viccet félretéve lekopogom, szerencsére eddig mindig inkább pozitív érdeklődéssel fordultak felém az emberek.
G2F: Milyen drónos munka / felvétel elkészítése szerepel a bakancslistádon?
BÁ: Mivel polgári szakmámat tekintve statikus, hídmérnök vagyok, így ebből adódik, hogy az egyik kedvenc hidamról szeretnék egyszer egy igazán jó képet készíteni.
G2F: Jársz-e drónos közösségbe, ismersz-e ilyen társaságokat?
BÁ: Maximum facebook-csoportokat követek, de erre is elég kevés időm van. Inkább egyedül, vagy az egyik barátommal szoktam drónozni.
G2F: Hogyan képzeled el a drónozást 10-15 év múlva?
BÁ: 10-15 év? Az nagyon sok idő. Olyan dinamikusan fejlődik ez az iparág, hogy biztos vagyok abban, hogy minden képzeletet felülmúl majd 10-15 év múlva.
A közelebbi időtávban viszont nagyon örülnék, ha lenne egy használható, működő légtérigénylési és légtérhasználati rendszer, melyben reális idő alatt lehetne légtérhez jutni. Jó lenne az is, ha azt a nagyon sok felelőtlenséget ki lehetne irtani a drónozásból, amit nap mint nap látni például a facebookon megosztott képekből. Sokan vannak, akik megengedhetnek maguknak egy komoly teljesítményű drónt, de közben azt elfelejtik, hogy a levegőben nem csak ők vannak, és ez ugyanúgy veszélyes üzem, mint az autóvezetés. Én kíváncsian és reménykedve várom a szabályozást.
