Moszkva szinte védtelen a drónok ellen – legalábbis ezt állítja washingtoni székhelyű Közé-Európai Politikai elemző Központ, a CEPA. Mint emlékezetes május 3-án éjszaka felrobbant egy pilóta nélküli légi jármű a Kreml egyik épületének tetején, ami kisebb tüzet okozott. Az orosz hatóságok szerint két drón csapódott az épületbe.
Moszkva és a körülötte lévő központi terület mindig is a legerősebben védett hely volt Oroszországban. Jelenleg a főváros és a központi kerület védelmét az 1. légi- és rakétavédelmi hadsereg látja el.
A főváros légirakéta-védelmi rendszere összetett, két rétegből álló. Az első az A-135M stratégiai rakétavédelmi rendszer. A második pedig az S–50M, amely magában foglalja a Baikal-1 és Universal-1 automatizált vezérlőrendszereket, az S-400 és az S-300PM2 komplexeket, valamint a Pantsir légvédelmi egységeket. Mindegyiket különböző radarállomások támogatják, amelyek lehetővé teszik a védelmi légi rakéták észlelését és irányítását.
Ez a nagy rendszer azonban elsősorban a légicsapások, a cirkálórakéták és az interkontinentális ballisztikus rakéták robbanófejei ellen használható. A drónok elleni védelem soha nem volt az 1. hadsereg rakétavédelmi rendszerének feladata.
Sem a 2021-es nemzetbiztonsági stratégia, sem az Orosz Föderáció 2014-es katonai doktrínája nem azonosítja a drónokat nemzetbiztonsági fenyegetésként. A 2019. április 2-án kelt Orosz Föderáció légiközlekedés-védelmi fejlesztésének 2030-ig szóló koncepciója szintén nem fordít figyelmet a drónok elleni küzdelemre. Szergej Sojgu védelmi miniszter (képünkön) márciusban az orosz légierő fejlesztéséről szóló jelentésről szólva megemlítette, hogy a moszkvai rakétavédelmi rendszer modernizálása 2023-ban fejeződik be. A drónfenyegetésről ekkor sem esett szó.
Szergej Kuzsugetovics Sojgu
Az a tény, hogy az ukrán drónoknak megvan a képessége és szándéka, hogy fontos célpontokat támadjanak meg orosz területen, már tavaly őszén is nyilvánvaló volt. 2022 novemberében az orosz Biztonsági Tanács titkára, Nyikolaj Patrusev felszólított a légvédelmi erők növelésére a központi szövetségi körzetben a különösen fontos létesítmények védelme érdekében . Az orosz repülőterek elleni 2022 decemberi támadásokból ítélve a sérülékenység felismerése túl későn jött.
Ukrajna bejelentette, hogy nagy hatótávolságú drónokon dolgozik és 2023-ban 550 millió dollárt tervez ilyen fejlesztésekre költeni. A pilóta nélküli repülőgépei többször is végrehajtottak határon átnyúló támadásokat Oroszországban. Januárban a légvédelmi rendszeréért felelős orosz légierő korábbi főparancsnok-helyettese, Aytech Bizhev altábornagy javasolta éjjel-nappali légvédelmi szolgálat létrehozását a kulcsfontosságú stratégiai helyszíneken, többek között a Kreml, a védelmi minisztérium és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat , az FSZB központja védelmében. Ajánlásait azonban nem fogadták el.
Jurij Knutov katonai szakértő és a Légvédelmi Múzeum igazgatója szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy Ukrajna teljes körű inváziója után a legtöbb orosz légvédelmi rendszert közelebb helyezték az ukrán határhoz A légvédelmi egységek januári elhelyezése néhány moszkvai épület tetején szintén arra utal, hogy az orosz hadseregben akut hiány van a rövid hatótávolságú rendszerekből.
