Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.
Ennek elsődleges oka a specifikus jogi szabályozás hiánya volt, amely 2021-re az európai uniós szabályozás hazai implementációjával megoldódott. A szakértők azonban felhívják a figyelmet: a jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó hazai drónpilótákat, ugyanis egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre.
A technológia is tolja előre a drónhasznosítást
A dróntechnológia bevezetésében élen járó Egyesült Államokban körülbelül 786 ezer UAV (unmanned aerial vehicle) lesz üzleti célú használatban 2023-ra. Lengyelország – amely a közép-kelet-európai régió élenjárója ezen a területen – az üzletidrónflotta hatszorosára növekedését várja 2023-ig. Európa egészét nézve pedig – árbevételt tekintve – 2019 és 2024 között közel 20%-os átlagos ütemben fog növekedni.
Mindezt az egyre újabb és hatékonyabb technológiai fejlesztések is jelentősen elősegítik, mint például a növekvő akkumulátorkapacitás, nagyobb teherbírás vagy az egyre fejlettebb, mesterséges intelligenciával (MI) is támogatott szoftveres megoldások.
„A technológia szerepe mellett természetesen az elérhető üzleti hasznosság mértéke a kulcs a növekedés beindulásában. Azért sem meglepőek a látványos előrejelzések, mivel a drónok alkalmazása számos iparágban már egyáltalán nem egy ötlet vagy kísérleti technológia, hanem alapfolyamatokba építve, felskálázva, hangos sikerekkel bizonyította üzleti értékét” – mondja Lajtai Péter, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási részlegének vezető menedzsere.
A jelenlegi üzleti célú drónalkalmazásokat a PwC szakértői hat nagyobb alaptípusra osztották: felmérés/feltérképezés; beruházások monitorozása; eszközgazdálkodás; áruszállítás; megfigyelés; videó- és műsorközvetítés.
Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási csoportjának vezetője szerint a dróntechnológia alkalmazása, érettségi szintje a különböző országok egyes iparágaiban jelentős eltérést mutat. Míg a médiában és az építőiparban már évek óta jellemző a drónokkal támogatott munkavégzés, addig a technológia adaptációja még közel sem ment végbe olyan iparágakban, mint a kereskedelem és logisztika vagy a mezőgazdaság.
Magyarországon is robbanásszerű növekedés várható, a korai alkalmazók versenyelőnyhöz jutnak
A PwC szakértői a nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is robbanásszerű növekedésre számítanak a következő években. A szabályozási környezet rendeződésével a hazai, korai alkalmazó szereplők olyan – külföldön már bevált – gyakorlatokat vezethetnek be, ami komoly versenyelőnyhöz juttathatja őket. Az új EU-s viszonylatban egységes szabályozás megnyitja a magyar piacot a külföldi drónos szolgáltatók előtt, amelyek eddigi tapasztalataikat Magyarországon is kamatoztathatják, illetve ez a hazai szereplőknek is jó export lehetőséget jelenthet.
2021-et megelőzően nem volt olyan jogszabály a magyar jogrendszerben, amely kifejezetten drónok biztonságos üzembe helyezésére, használatára, nyilvántartására vonatkozott volna. Emiatt a magyar drónökoszisztéma szereplőinek elsősorban az általános repülési jogszabályoknak kellett megfelelniük, azonban ezek a szabályozások sok esetben irreálisan nagy adminisztratív terhet és más, nem életszerű elvárásokat támasztottak a felhasználók felé.
Dr. Horváth Dóra, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje hangsúlyozza: „A jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó drónpilótákat, hiszen a több szabályozási hullám ellenére mind a mai napig nem beszélhetünk egységes dróntörvényről. Tehát a magyar drónpilótáknak egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre. A szabályozás ilyesfajta töredezettsége megnehezíti a jogértelmezést és ezáltal magát a jogkövetést is. Ezenfelül a hazai szabályozás az uniós kötelezettségeknél súlyosabb bürokratikus terheket ró a hazai drónpilótákra, kezdve az általános regisztrációtól a drónkezelői vizsga minden osztályra kiterjedő kötelezővé tételéig”.
„Ez a szabályozási közeg nem hat kimondottan ösztönzőleg a piaci felhasználásra, hiszen szinte elkerülhetetlenné teszi valamilyen fajta szakértő bevonását. Azonban mintha már látszódna a fény az alagút végén, mivel ez év februárjában a kormány egységes rendeletbe foglalva határozta meg az állami drónhasználatra vonatkozó szabályokat. Reményeink szerint ez mintaként szolgál majd a civil drónhasználat egységes szerkezetbe foglalásához is, és a szabályozás ilyen módon történő átláthatóbbá tétele egyre több piaci szereplő számára teszi vonzóbbá a drónhasználatot” – teszi hozzá Horváth Dóra.
A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a hazai drónszabályzásokról szóló törvény 2020-as év végi elfogadásával kizárólag a HungaroControl mydronespace nevű alkalmazásának használatával van lehetőség a drónok reptetésére. Az alkalmazás használata január 1-től kötelező, így minden drónhasználó számára hamarosan ismertté válik ez az applikáció.
Drónalapú megoldások: biztonságosak, hatékonyak, enyhítik a szakemberhiányt
A növekedést olyan általános globális és hazai trendek, helyzetek ösztönzik, mint a szakképzett munkaerő hiánya, vagy az életünket várhatóan hosszabb távon befolyásoló, vissza-visszatérő globális járványhelyzet.
Szintén fontos aspektus az emberi munkavégzést helyettesítő, személyes beavatkozást nem igénylő tevékenységek előtérbe kerülése. Számos olyan megoldás létezik már munkafolyamatok elvégzésére, amely nem igényel állandó, közvetlen emberi jelenlétet. Ezen megoldások alkalmazása csökkenti az egészségügyi kockázat mértékét, továbbá megoldást kínál a régóta fennálló szakemberhiány jelenségére is, mely szintén több szektorban jelent kihívást.
Drónalapú megoldásokkal a jelenleg emberek által végzett feladatok jelentősen hatékonyabbá, jobb minőségűvé és gyorsabbá tehetők, valamint a szakemberhiány hatása így mérsékelhető.
„A technológiavezérelt precíziós mezőgazdaság esetében Magyarországon már találhatunk olyan szereplőket, akik nyújtanak drónos szolgáltatást a gazdálkodóknak, de sajnos ebben a szektorban is elmaradunk a világviszonylatban megjelenő megoldásoktól. Míg számos más országban drónok segítségével már a földterületek permetezése, vegyszeres kezelése is megoldott, addig erre Magyarországon még nem adott lehetőséget a jogszabályi környezet” – teszi hozzá Lajtai Péter.
A tanulmány készítői hangsúlyozzák: a nemzetközileg kipróbált drónalapú megoldások és a megfelelő európai szintű egységes szabályozás gyors fellendülést hozhat Magyarországon is ennek az innovatív technológiának az elterjedésében. Várhatóan azok a cégek tudnak ebből előnyt kovácsolni, amelyek idejében elkezdik beépíteni mindennapi működésükbe a drónokkal és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szoftveres megoldásokkal hatékonyabbá tett folyamatokat.
Forrás: PwC Magyarország
