fbpx
Ipari drónok

Felszálló ágban a francia agrár-drónipar

Franciaországban egyre terjednek azok a drón-kísérletek, melyekben növényvédőszereket juttatnak ki a talajra, így az eljárás 2021-re akár a gyakorlatban is elindulhat. Ez előrelépést jelentene a precíziós gazdálkodásban, valamint segíthetne a növény-egészségügyi termékek felhasználásának csökkentésében.

Az elmúlt években az agráriumban használt drónok száma megnőtt, különösen azért, mert ezen eszközökkel jól elérhetőek és kezelhetőek a meredek földterületek: a permetezőszerek az alkalmazási területhez a lehető legközelebb juttathatók ki.

A kérdés az, hogy az UAV-ok valóban forradalmasítani fogják-e az agrárszektort.

A 2018-as eladási adatok azt mutatják, hogy 21%-kal nőtt a növényvédő szerek alkalmazása, ami jelzésértékű abból a szempontból, hogy a francia agrár-szektor kemikáliáknak való kitettsége nem csökkent, annak ellenére, hogy 2008-ban a vegyszerek használatának felére csökkentését irányozták elő. Kijelenthető tehát, hogy Franciaország jelentős kihívással néz szembe a növény-egészségügyi termékek felhasználásának csökkentése terén.

A permetező drónok részét képezhetik a fenti folyamatok elősegítésére szolgáló technológiáknak, fejlesztésük azonban még kezdeti stádiumban van; nem véletlenül.
Mindaddig, amíg a franciák 2019 októberében nem döntöttek úgy, hogy kísérleteket indítanak ezen a téren, az eljárás – csakúgy, mint Magyarországon – tiltott volt, mivel a légi permetezést a környezetre károsan ható technológiaként kezelték.

Egyelőre csak a 30%-os vagy azt meghaladó lejtésű mezőgazdasági parcellákkal rendelkező gazdaságok vehetnek részt a kísérletben, továbbá az UAV-k csak ökológiailag tanúsított termékeket permetezhetnek, vagy olyan földterületeken alkalmazhatók, amelyek az úgynevezett „magas környezeti érték” tanúsítvánnyal rendelkeznek.
Ezen feltételek mellett a mezőgazdasági drónok lehetővé teszik a termelők számára a tradicionális mezőgazdasági eszközökkel nehezen elérhető területek jobb megművelését, optimalizálhatják a felhasznált anyagok mennyiségét, megcélozva a valóban kezelésre szoruló föld-részleteket.

Az eljárás költségét több összetevő adja: részben a drón ára, ami akár 30.000 euró (~ 10 M Ft) is lehet, a másik pedig a tapasztalttal rendelkező drónpilóta díja, melynek összegéről nem közöltek becsléseket. Számításba kell venni továbbá azt is, hogy az időjárási körülmények befolyásolhatják a permetező drónok használatát. Megállapítható tehát, hogy a mezőgazdasági drónok permetezésre történő felhasználása sok erőforrás mozgósítását igényli, viszont az eszközök más célokra is hasznosíthatóak.

Az úgynevezett „plot mapping” 2016-ban indult el Franciaországban, azt követően, hogy a drónokat 2012-ben már polgári felhasználásra is rendelkezésre bocsátották. Az UAV-okat itt arra használják, hogy azonosítsák a nitrogénhiányos területeket, ami a növények fejlődését nehezíti, és pontosan kiszámítsák a pótláshoz szükséges nitrogén-dózist. A nagy gabonaültetvényeken ezzel az eljárással javítható a profit, ugyanis a legmegfelelőbb anyagot alkalmazzák, ott és akkor, ahol tényleg szükséges. Ez a hagyományos gazdálkodás kereteiben sokszor kihívás jelent, hiszen a terület megművelőinek nemritkán több száz hektáros területen kell rajta tartani a szemüket.

A drónok másik alkalmazási területeként tartják számon az állat-állomány felügyeletét, ugyanis az állattenyésztés is gyakran sok hektár mezőgazdasági területre terjed ki, a hő- vagy más kamerával felszerelt drónok pedig jelentősen megkönnyíthetik az egyedek megfigyelését és számon tartását.

Forrás: EURACTIV.fr

Szólj hozzá