Az agráriumban is egyre nagyobb szerep jut a drónoknak. Ezek a földi irányítású repülő eszközök nemcsak a döntéstámogatás, hanem például a növényvédelem területén is biztató lehetőségeket rejtenek. Ennek megfelelően idehaza is egyre többen használnak agrárdrónokat – írja az itbusiness.hu weboldal.
Szabó Zoltán és Simon György Gergő néhány éve kezdett el érdeklődni a drónok iránt. A 25 éves fiatalemberek tavaly alapították meg „DronSol” nevű cégüket a Tolna megyei Harcon. A napi munka során főként monitoring szolgáltatást nyújtanak a hozzájuk forduló gazdák számára. Permetező drónt is használnak, viszont az ezzel kapcsolatos részletes jogi szabályozás idehaza még várat magára, ezért ezt az eszközüket csak az általuk megtervezett kísérleteknél tudják bevetni.
Az úgynevezett monitoring – légi felmérés – során egy kifejezetten erre a célra fejlesztett drónt használnak a szakemberek. A módszer az eszközön található multispektrális és RGB-kamerának köszönhetően alkalmas többek között vadkárok felmérésére, tőszámlálásra, a különböző növényvédő szerek, lombtrágyák kijuttatási terveinek, valamint gyomosodási térkép elkészítésére.
„A kamerára visszaverődő fény alapján pontosan meghatározható, hogy egy néhány száz cm2-es területen milyen a növényzet tápanyag-ellátottsága”, mondja Szabó Zoltán. „Ez a módszer lehetővé teszi, hogy ne egy egész táblát kezeljenek le, hanem csak a szükséges részeket. Ezáltal idő és pénz takarítható meg”, teszi hozzá.
Simon György Gergő és Szabó Zoltán, a DronSol alapítói
A Tolna megyei Harcon a 41 hektáron gazdálkodó Nagy Péter tavaly vette igénybe először a DronSol szolgáltatásait. Napraforgó-kultúrában végezték el a kísérleteket, a fiatal gazdálkodó szerint az első tapasztalatok biztatóak. A monitoring szolgáltatás nagymértékben megkönnyíti a későbbi beavatkozások megtervezését, és a permetezési kísérletekkel kapcsolatban is bizakodó. Legfőbb előnyként ő is a taposási kár kiküszöbölését említi, mert a bevetett terület teljes egészével számolhat bevételi alapként.
Nagy Péter szerint ugyanakkor a drónos technológia egyik komoly fejlesztést igénylő szegmense az egyszerre kijuttatható mennyiség. „A 10 literes kapacitás miatt sokszor kell újratankolni, ami miatt a munkafolyamatok lassabban haladnak, mint a traktorok használata esetén”, fogalmaz. A harmincas éveiben járó szakember szerint ugyanakkor a jövő elkezdődött, és a technológia néhány éven belül a mostaninál sokkal jobban látható utat tör majd magának idehaza is.
A drónos monitoring előnyét elsősorban a koordináta alapú távolságfelmérés adja. Ez néhány centiméteres pontosságot biztosít az RTK- (valósidejű, mozgás közbeni) helymeghatározó rendszernek köszönhetően, amely sokkal pontosabb, mint a hagyományos, GPS alapú rendszerek. A légi képalkotás az agráriumban nem új keletű, mint az közismert. A drónok elvitatatlan erőssége ennek ellenére a repülőgépes, helikopteres, vagy akár a műholdas megoldásokkal szemben, hogy egyszerűek és olcsók. Előbbiek meglehetősen költségesek, ráadásul bonyolult, előzetes regisztrációhoz kötöttek, emiatt a kisebb területekkel rendelkező gazdák számára jellemzően elérhetetlenek.
A döntéstámogatás mellett a drónok kiválóan alkalmasak légi permetezésre is. Mivel a növényvédő szer, vagy a lombtrágya kijuttatása a levegőből, a terület érintése nélkül zajlik, ezért a hagyományos, traktoros módszerrel szemben nem tapossa le a növényeket, így nem okoz kárt, majd később terméskiesést a jármű nyomvonala. Ez az ún. „taposási kár” elvetett kultúrától és a használt eszköztől függően akár 5-15 százalék is lehet. „Könnyen kiszámítható, hogy egy száz hektáros terület esetén több millió forintos bevételkiesést okozhat a korábban használt járművek bevetése”, ecseteli Simon György Gergő. A drónok esetében ilyen bevételkieséssel nem kell számolni.
Az sem elhanyagolható előny a drónoknál a traktoros növényvédelemhez képest, hogy akkor is használhatók, ha extrém mennyiségű eső esik. Ilyenkor a felázott talajra lehetetlen rámenni traktorral, pedig éppen a rendkívüli körülmények miatt sürgős növényvédelmi beavatkozásra van szükség.
Bár a drónok egyik legfontosabb előnye a korábbi technológiákhoz képest a permetezőként való felhasználhatóságuk, ezen a területen idehaza még várat magára a gyakorlati alkalmazás elterjedése. A módszerhez szükséges jogszabályi háttér a légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával már 2022 februárjában elkészült, a munka megkezdéséhez szükséges, minden területre kiterjedő szabályozási környezet még nem alakult ki.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által elfogadott növényvédelmi pilótaképzések ugyan elindultak, és a tényleges munka elvégzéshez szükséges úgynevezett „speciális műveleti engedélyek” kiadásának gyakorlati módszertana is elkészült, a felhasználható növényvédő szerek engedélyeinek kiadása lassan halad. Magyarországon a pilóta nélküli légi járművel történő permetezéshez kizárólag erre külön rendelt készítmény alkalmazható.
A traktoros permetezők ugyanis a szükséges vegyszermennyiséget 200-300 literes hígításban juttatják ki a növényzetre. Ezzel szemben egy drón a mostani fejlettség szintjén 10 literes hígítás mellett nagyjából 15 percig képes a levegőben maradni, és egy hektárnyi területet tud lekezelni. Emiatt a felhasznált koncentráció a traktoros permetezésénél lényegesen magasabb, ami nem megfelelő adagolás esetén a termesztett kultúrákban komoly kárt okozhat, nem beszélve a személyi sérülés lehetőségéről. Az ilyen irányú fejlesztés egyelőre kísérleti fázisban zajlik Magyarországon.
Érthető tehát, hogy a hazai szakhatóságok a korábbiaknál sokkal szigorúbb és körültekintőbb növényvédőszer-teszteket követelnek meg, amelyek már évek óta zajlanak idehaza. Információink szerint az első ilyen anyagok 2023-ban meg is kapják a szükséges engedélyeket.
