Az Európai Bizottság által november 29-én elfogadott 2.0-ás európai drónstratégia felvázolja az európai drónpiac további fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket a drónok üzemeltetésére és műszaki követelményeinek meghatározására vonatkozóan. Az új stratégia meghatározza, miként folytathatók Európában nagy léptékű kereskedelmi drónműveletek, és egyúttal új lehetőségeket is kínál az ágazatban.
“A városi és vidéki környezetben üzemeltethető, elektromos meghajtású légi járművek új generációjának érkezésével gondoskodnunk kell arról, hogy a repülésbiztonság fenntartásán túlmenően a drónhasználati feltételek megfeleljenek mind az üzemeltetők kereskedelmi igényeinek, mind pedig a polgárok által a magánélet védelmével és a biztonsággal kapcsolatban támasztott elvárásoknak. A mai stratégia nemcsak bővíti Európa azon képességét, hogy nagy léptékű kereskedelmi drónműveleteket hajtson végre, hanem új lehetőségeket is kínál, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A megfelelő keret megléte esetén a drónszolgáltatások európai piacának értéke 2030-ra elérheti a 14,5 milliárd eurót, és a piac 145.000 munkahelyet hozhat létre.” – ismertette a stratégia elfogadása kapcsán Adina Vălean, a közlekedéspolitikáért felelős biztos.
A munkahelyektől az új mobilitási megoldásokig
A drónokat már most is napi szinten használják a gazdasági ágazatok egyre szélesebb körében: ilyenek a mezőgazdaság, az építőipar, a felügyeleti tevékenységek, a filmgyártás, az egészségügy, a sürgősségi ellátás, az energiaipar, a környezetvédelem, a közbiztonság és a védelem.
Használatuk immár mindennapos a biztonság javítását szolgáló infrastruktúra felmérése, az olajszennyezések és a termények nyomon követése, a kutatási adatgyűjtés és a várostervezés javítása terén. Előrehaladott állapotban vannak az egészségügyi személyzet légi szállításával és a kutatási-mentési célú alkalmazásokkal kapcsolatos projektek is.
A drónokkal végrehajtott műveletek száma várhatóan növekedni fog azt követően, hogy 2023 januárjában bevezetésre kerül az „U-space”, amely nem más, mint a drónforgalom biztonságos irányítására szolgáló, a világon egyedülálló európai rendszer.
A megfelelő keret megléte esetén a drónszolgáltatások európai piacának értéke 2030-ra elérheti a 14,5 milliárd EUR-t, 12,3 %-os összetett éves növekedési rátával. Mindez 145 000 munkahelyet teremtene az EU-ban. A piac különböző szegmensei folyamatosan bővülnek: egyre több új vállalkozás, köztük kis- és középvállalkozás csatlakozik az ágazathoz, és növekszik a műveletek száma is.
Mielőtt azonban sor kerülne ezen innovatív technológiák széles körű elterjesztésére, a Bizottság gondoskodni kíván arról, hogy a társadalom támogassa a drónok alkalmazását. A zajjal, a biztonsággal és a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok kezelése érdekében a stratégia ezért felszólítja a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságokat annak biztosítására, hogy a drónszolgáltatások összhangban legyenek a polgárok igényeivel.
Milyen lesz a drónokkal benépesített jövő?
A drónstratégia 2.0 a drónoknak az európaiak mindennapjaiban történő használatára vonatkozó, 2030-ig szóló jövőképen alapszik. A stratégiában felvázolt elképzelések szerint 2030-ra a következő drónszolgáltatások válnak az európai élet részévé:
- A drónokat számos szolgáltatás nyújtására fogják használni a különféle polgári és védelmi végfelhasználók – a polgárok, a szervezetek, a tagállamok és az ipar – javára. A légi műveletek kiterjednek majd a sürgősségi szolgáltatásokra, az alkalmazandó jogi kereten belüli ellenőrzésre és felügyeletre, az adatgyűjtésre és az áruszállításra.
- Az innovatív légi mobilitási szolgáltatások (pl. légitaxi-szolgáltatás) keretében rendszeres személyszállítás indulhat, kezdetben pilóta kíséretében, de azzal a végső céllal, hogy a járművek működése teljesen automatizált legyen. A drónszolgáltatások hatékonyan integrálják vagy egészítik ki a meglévő közlekedési rendszereket, és hozzájárulnak azok dekarbonizációjához azáltal, hogy alternatívát biztosítanak a karbonintenzív közlekedési módokkal szemben, miközben minimálisra csökkentik az életciklusuk során a környezetre gyakorolt hatásukat.
A szolgáltatásokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a stratégia kitér a megvalósításhoz szükséges mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, valamint az uniós űrszolgáltatások és mobil távközlés fejlesztésének fontosságára is. Mindez elősegíti, hogy az EU innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki és csökkentse a stratégiai függőségeket.
A stratégia azokat a területeket is kijelöli, amelyek segítségével fokozhatók a polgári és katonai célokra használt drónok közötti szinergiák, a drónelhárító képességek és rendszer rezilienciája. A koherens technológiai fejlődés biztosítására a Bizottság a drónok uniós légterében történő rosszindulatú és nem együttműködő használatának megakadályozása érdekében drónelhárító csomagot fog elfogadni, amely összefogja az EU különféle drónelhárító kezdeményezéseit.
Intézkedések a jövő drónpiacának előmozdításáért
A Bizottság most megkezdi a stratégia 19 kiemelt jellegű operatív, műszaki és pénzügyi intézkedésével kapcsolatos munkát azzal a céllal, hogy megfelelő szabályozási és kereskedelmi környezetet alakítson ki a drónhasználatra kijelölt jövőbeli légtér és a későbbi drónpiac működéséhez:
- közös légialkalmassági szabályok és új képzési követelmények elfogadása a távirányítású és eVTOL (pilótával rendelkező, elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes) légi járművek pilótái számára;
- a fenntartható innovatív légi mobilitás megvalósításában részt vevő helyi érdekelt feleket és iparágat támogató online platform létrehozásának finanszírozása;
- stratégiai dróntechnológiai ütemterv kidolgozása a kutatás és az innováció kiemelt területeinek meghatározása, a meglévő stratégiai függőségek csökkentése és az új függőségek kialakulásának elkerülése érdekében;
- a kiberbiztonsági szempontból jóváhagyott drónok önkéntes címkéjére vonatkozó kritériumok meghatározása.
Ez a munka előkészíti az utat a nagy léptékű kereskedelmi drónműveletek számára, és biztosítja, hogy Európa hasznosíthassa a drónok és a kapcsolódó technológiák polgári, biztonsági és katonai felhasználása közötti szinergiák előnyeit, a drónelhárító megoldásokat is beleértve – ismertette a stratégia elfogadása kapcsán kiadott közleményében az Európai Bizottság.
