A mezőgazdaságra jelentős mértékben támaszkodó országokban beruházásarányosan kiemelkedően nagy hozzáadott értéket képviselhet az 5G-s hálózatok és az azokra épülő mezőgazdasági megoldások terjedése, az Analysis Mason által az Ericsson megrendelésére készült tanulmány szerint Magyarországon 2030-ig az 5G-s hálózatok 269 millió eurónyi többletbevételhez juttathatják az ágazatot 94 millió eurónyi ráfordítás (magántőke és támogatások) után – közölte a cég az MTI-vel.
A tanulmány szerint Magyarországon az agrárágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okos gyártást (223 millió euró) és a helyhez kötött vezetéknélküli hálózatokat (134 millió euró). Az Ericsson közleménye kiemeli, hogy a digitalizáció az agráriumban más előnyökkel is járhat, így például újra vonzóvá teheti az ágazatot a fiatal munkaerő számára, csökkentve az egyre több régióban jelentkező szakemberhiányt.
A szenzorok és kommunikáló gépek nem új keletűek az agráriumban, ám az 5G a korábbiaknál lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, gyors és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé, így a szakemberek precízebben szabályozhatják például azt, hova kell több, hova kevesebb víz a öntözés során, pontosabban paraméterezhetik a permetezést vagy az állatok takarmányozását. Ráadásul a szenzorok a nagyobb hálózati kapacitásnak köszönhetően valós idejű kommunikációt folytathatnak, ellentétben a ma még általánosan alkalmazott gyakorlattal, amikor az érzékelők által gyűjtött adatokat naponta legjobb esetben is csak egy-két alkalommal gyűjtik be elemzéshez – ismertetik a közleményben.
A kártevők elleni harcban is új eszközök juthatnak kulcsszerephez: az 5G révén drónok végezhetik a termények permetezését, illetve jelezhetik, mikor jött el a betakarítás ideje. A korábbinál lényegesen nagyobb adathalmazt mesterséges intelligencia elemzi gépi tanulás segítségével, így a drónok megtanulhatják felismerni a gyomnövényeket.
A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdaság karbonlábnyomának csökkentéséhez is hozzájárulnak. Az Agroscope svájci kutatóközpont projektjében például a talaj nedvességét, a termények növekedését, az időjárást, az állatok mozgását monitorozó érzékelők adatai alapján 10 százalékkal csökkentették a nitrogénalapú műtrágya felhasználását a terméshozam romlása nélkül. Az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást tesznek lehetővé – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI gtr \ kvs
