A pilóta nélküli légi járművekről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés.
Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a javaslatot ismertetve elmondta: a pilóta nélküli járművek elterjedése, a technológiai fejlődése nyomán egyre több iparág ismeri fel a drónhasználatban rejlő lehetőségeket. Ismertette: a vonatkozó uniós előírások 2019. július 1-jén léptek hatályba, a végrehajtási rendeletet idén júliustól kellett volna alkalmazni, de a koronavírus-járvány miatt a határidőt december 31-ére módosították.
Olyan szabályozási környezet kialakítását jelölte meg célként, amely alapul véve a járművek méretét, teljesítményét, felhasználásuk célját, igazodik a repülésbiztonsági követelményekhez. A javaslat kiterjed a pilóta nélküli járművek üzemeltetését, használatát érintő szabályokra, a magánélet védelmére, a jogellenes használattal szembeni fellépés jogi alapjának megteremtésére – közölte.
Fő szabályként, lakott területen kívül lehet majd drónt szabadon használni, lakott terület felett eseti légtérkérelmet kell benyújtani. Közlekedési szabálysértést valósít meg, aki lakott terület felett a vonatkozó engedély nélkül használja a drónt. Bűncselekményként büntetnék, aki más lakását, egyéb helyiségét, a hozzájuk tartozó bekerített területet megfigyeli, és minősített eset, ha a készített hang-, képfelvételt nagy nyilvánosság számára elérhető teszi – mondta.
Jelezte: a javaslat a légi közlekedési hatósághoz utalja a drónok és üzemben tartóik nyilvántartásba vételét, az uniós szabályozásban kötelezővé tett engedélyezési hatáskörök gyakorlását, és meghatározták a pilóta nélküli játék fogalmát is.
Fidesz: széles körű javaslatról van szó
Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az új szabályozás uniós követelményeknek tesz eleget, ugyanakkor egy nagyon széles körű javaslatról van szó.
Az ilyen típusú járművek elterjedése egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt. Fontos, hogy a lehetőségeket ki tudják használni, a veszélyeket el tudják kerülni – hangoztatta.
Kitért arra, hogy a tervek szerint a dróntechnológia elterjesztésében, fejlesztésében Magyarország kiemelt szerepet kíván játszani, és ehhez fontos a támogató, modern jogszabályi környezet.
Jobbik: nem egyeztették a javaslatot szakmai szervezetekkel
Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka egyetértett azzal, hogy számos területen hatalmas lehetőségek rejlenek a pilóta nélküli légi járművekben, és azzal is, hogy központi regionális vezető szerepre törekszik e téren Magyarország.
Támogató jogszabályi környezetre van szükség, ez azonban nem ilyen, ebből nem regionális központi vezető szerep lesz, hanem lemaradás – mutatott rá.
Annak lehetőségét kell megteremteni, hogy egy most induló versenyben Magyarország ténylegesen versenytárs lehessen. Szóvá tette, hogy nem keresték meg a szakmai szervezeteket a jogszabállyal összefüggésben.
A javaslat hátrányosan érinti a dróntechnológiával összefüggő innovációt, a modellezőket, nem szolgálja a versenyképességet, és kockázatot jelent a repülésbiztonságra – összegzett.
KDNP: igen a javaslatra
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta, a drónok az elmúlt években egyre inkább az élet részévé váltak. Az üzemben tartott drónok száma becslések szerint 2018-ban már meghaladta a százezer darabot.
Magyarországon 200-250 olyan vállalkozás van, amely részben vagy egészében drón nyújtotta szolgáltatásból él meg. A képviselő hangsúlyozta: a törvényjavaslat új tényállások beiktatásával szigorúbb állami fellépést tesz lehetővé a magánszféra védelme érdekében. A KDNP támogatja a javaslatot – jelezte.
MSZP: a kormánypártok nem értik ezt a világot
Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka rámutatott: szükség van szabályozásra, az unió a kérdéssel alaposan és szakszerűen foglalkozott. Szerinte a kormánypártok nem értik pontosan ezt a világot, ezért korlátozni akarják.
Valamitől félnek, és ez fogalmazódik meg a javaslatban is – vélte. A javaslatban szabályozni tervezett területeket helyesnek nevezte, ugyanakkor “túlszaladtak” például a drónok súlyának meghatározásánál.
A játék kategóriát alacsonyan húzták meg, kevés termék fog ebbe beleesni. Nehezen elképzelhető az is – folytatta, – hogy valaki már 30 nappal korábban eldöntse, hogy például egy tájat majd meg akar örökíteni.
A szankciókról szólva kiemelte: 100 millió forintos bírság kiszabásának lehetősége szerepel a javaslatban. Ez egy megfejthetetlenül magas szám – mutatott rá. Közölte: nem fogják támogatni a javaslatot.
DK: nem egyeztetett a kormány a javaslatról
Oláh Lajos, a DK vezérszónoka “oligarcha-védelmi” törvénynek nevezte a javaslatot. Szintén szóvá tette, hogy a témában érintettekkel, szakmai szervezetekkel nem egyeztettek.
A javaslat elfogadásával ellehetetlenítik a drónok használatát – értékelt, és a javaslat visszavonását szorgalmazta.
LMP: rossz, előkészítetlen javaslat
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka szerint a törvénymódosítás lehetetlenné teszi közérdekből fontos feladatok ellátását, károkat okoz a magyar embereknek.
Rossz, alkalmatlan, előkészítetlen a javaslat, olyan korlátozások vannak benne, amelyek teljes mértékben elfogadhatatlanok. Egyeztettek egyáltalán bárkivel? Milyen fórumon zajlottak ezek? – tette fel a kérdést. A javaslat visszavonására szólított fel, és a szükséges egyeztetések lefolytatását sürgette.
Mosóczi László úgy reagált, hogy hosszas előkészítő munka előzte meg a javaslat benyújtását, és számos szempontot kellett mérlegelni. A légteret sokan használják, elsődlegesen a repülésbiztonságot kellett mérlegelni – jegyezte meg.
Forrás: parlament.hu; MTI; Magyar Nemzeti Mentődrónpilóták Egyesülete
