Drónok kora

Nagy drónos kérdezz-felelek – Costa Marcell

Kicsit rendhagyó módon ezúttal egy, szinte kizárólag videókkal foglalkozó drónpilótát – operatőrt kérdeztünk, akit Mr. Costa-ként ismer az internetező és természetfilm kedvelő közönség. Marcell vonzódik a ködös tájak, szürkületi fények iránt, ami sejtelmessé és izgalmassá teszi a kiválóan megkomponált és kivitelezett felvételeit. Itt a lehetőség, hogy mögé nézzünk ezeknek a képsoroknak, és próbáljuk megérteni, miért szeretne villám közelében repülni egy felelős, többszörös dróntulajdonos.

 
GO2FLY: Mióta reptetsz drónokat és miért kezdted el?

Costa Marcell: 2018 januárjában vettem az első drónomat, ami egy DJI Mavic Air 1 volt. Ezzel a drónnal egy teljes természetfilmet leforgattunk gyerekkori barátommal, Fehér Zoltánnal, akivel közös filmünk a Vad Víz – Aqua Hungarica idén Fekete István különdíjas lett a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon.

 
G2F: Hobbinak vagy munkaként indult a drónozás?

CM: Munka miatt kezdtem el. Csupán két éve volt, de azt tapasztaltam, hogy akkor még nem voltak olyan elcsépeltek a légifelvételek, emiatt ebben nagy jövőt láttam. A lelkes amatőrök – mint amilyen én is voltam – és az olcsó, de jó drónok miatt mostanra nagyot kell alkotni ahhoz, hogy tényleg értékes legyen egy légifelvétel.

G2F: Egyedül, társakkal vagy tanfolyamon sajátítottad el a drónreptetés, légi fényképészet fortélyait?

CM: Egyedül. Szerencsére a DJI gépekkel nekem is, és azóta is mindenkinek szerencséje van, akit ismerek. Nem bonyolultabb kezelni, mint egy PlayStationt, csak persze sokkal kockázatosabb és veszélyesebb. A drón elhagyása vagy összetörése egy dolog, viszont az, hogy másoknak se okozzunk kárt, hatalmas felelőséggel jár… Bárki, aki a levegőbe küld egy ilyen “játékszert”, felel mindenért, ami baj ebből adódhat.

 
G2F: Milyen drónt és kiegészítőket használsz, mik a fejlesztési terveid?

CM: Ahogy azt már említettem, egy DJI Mavic Air 1 volt amivel kezdtem, onnan hatalmas ugrással váltottam a DJI Mavic Pro 2-re, és nemrégiben tartaléknak vásároltam egy DJI Mavic Air 2-t is. Mind a három drónom a mai napig köszöni, jól van, bár nem keveset vannak “kínozva”. Egy DJI Inspire kategória lassan érik váltás szempontjából, de én maradok a DJI adta biztonság és megbízhatóság vonalán, emiatt más gyártóban nem is gondolkoztam.

G2F: Miről és hogyan készült a kedvenc drónfelvételed?

CM: Nehéz kedvenc drónfelvételt választani, ugyanis több terrabájtnyi felvételt készítettem drónnal Magyarország minden pontjáról, mindenféle időszakban. Az elmúlt pár évemet intenzív természetfilmezéssel töltöttem, így született jópár szívemhez közelálló kép, illetve videó.

 
G2F: Mi inspirál, milyen tényezőket veszel számba egy-egy helyszín kiválasztásánál?

CM: Minden inspirál, ami kicsit is érdekes, egy szép naplemente, egy esős délután, ha olyanok a fények. Magyarország egészéről készítettem természetfilmet, így a helyszín megválasztása mindig aszerint dőlt el, hogy akkor épp hol jártam.

G2F: Kerültél-e már szembe akadályozó tényezőkkel a magyarországi vagy külföldi drónozás során?

CM: Engem személy szerint még nem ért támadás drónozás miatt, se hatósági részről, se magánszemélyek részéről. Azt vallom, hogy ezt is ésszel kell csinálni, mint mindent az életben.

 
G2F: Milyen drónos munka / felvétel elkészítése szerepel a bakancslistádon?

CM: Nagyon várom, hogy egyszer igazán közel cikázzon el egy villám egy drónomhoz! Rengeteg zivatarban, viharban, esőben repültem már ezt a pillanatot várva, hogy legyen meg drónnal egy olyan kép, amit csak nagy filmek vágóasztalain, CGI bevetésével hoznak létre.

 
G2F: Jársz-e drónos közösségbe, ismersz-e ilyen társaságokat?

CM: Vannak kiváló drón operatőr ismerőseim, de én egyénileg a saját forgatókönyveim szerint reptetem a drónjaimat, néha másoknak merésznek tűnő manővereket is bevállalva. Ezzel persze kockáztatom a drónjaim “életét”, de hát ezek csak eszközök, amik kreatív felhasználásra születtek, nem arra, hogy a polcon pihenjenek és csak szép napos időben, szélcsendben repüljenek.

G2F: Hogyan képzeled el a drónozást 10-15 év múlva?

CM: Az az érzésem, hogy ha így haladunk tovább, akkor egyre értéktelenebb lesz a légifelvétel… már most is az, mert nem számít kuriózumnak. A kreatív felhasználás az egyetlen mód, amivel értéket lehet tartani egy ilyen eszköznél, ehhez profi drónkezelők és nem mindenki számára elérhető drónok kellenének.

Szólj hozzá