Drónszabályozás

Lakott terület / Urban Area – mit takar drónos szemmel e fogalom?

A “lakott terület” fogalma sok UAS pilótát és üzembentartót foglalkoztat, leginkább egy félreértés miatt (mondván városi környezetben csak A2 művelet végezhető – de ez nem igaz!). A kérdésben most az UAS Hungary szakértői próbálnak segíteni eligazodni.

drón a település határában

A közhiedelemmel ellentétben az EU947-es rendelete nem definiálja a “lakott terület” fogalmát, azonban a magyarázó részekben az “ahol emberek életvitel szerűen élnek” kitételként szerepel.

Az EASA az anyagaiban a nemzeti hatóságok jogkörébe utalja a földrajzi zónák és korlátozások kérdését, azok kijelölését és definiálását. Ennek megfelelően Európa egyes országaiban igen eltérő lehet még akár a nyílt kategóriás műveletek végzése is, hiszen pl. Németországban konkrétan lakott terület a lakóépületek és azok közvetlen (kb. 50 méteres) környezete, míg nálunk – egyesek szerint – lassan egy halastó is az lesz.

Ez a furcsa helyzet valamennyire érthető, hisz az egyes tagállamok településszerkezete teljesen eltérő lehet. Míg az északi államokban relatíve sok a “nem lakott” terület, addig például Észak-Olaszországban egymás szájába lógnak a sokszor hatalmas települések. A nyugati államokban továbbá nem csak városok, de szép számú és jól prosperáló “tanyavilág” is előfordul, míg a keleti államok a volt szocialista eszme alapján, gyakorlatilag a TSZ-esítéssel felszámolták azokat.

tanya drónfelvétel

Az EASA tehát kifejezetten nemzeti hatáskörbe utalja a légtérrel és a repülési zónákkal kapcsolatos kérdéseket, azaz amennyiben van magyar hatályos jogszabály a dologra, akkor az lesz az érvényes.

Tehát akkor most mi az a “lakott terület”? Van definíció, vagy nincs?

Lássuk mit mond erről a magyar jogszabályi rendszer…

A KRESZ (a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) érthető módon (egyelőre) a közúti közlekedés szabályainak figyelemebe vételével definiálja a kérdést.

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

f) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület.

Ez tehát a légiközlekedésben nem mindig értelmezhető, bármennyire is szeretné bármelyik hatóság, vagy ellenőrző szerv ezt elhitetni velünk, hiszen ez kifejezetten a közút hálózat tekintetében rendezi a “lakot terület” fogalmát.

Természetesen egy lakott területen belülinek számító út felett történő repülés már bizony “lakott terület” lenne ennek értelmében.

Na jó… de mi van a belső ligetekkel, parkerdőkkel, tavakkal, folyókkal? Mi a helyzet egy rekreációs mezővel? Az nem közút…

Akkor nincs tehát definiálva a városi tó és kész?

Nos ez így nem igaz…. Van nekünk ugyanis egy Vízügyi törvényünk (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény), amely sokkal egzaktabb módon definiálja a “lakott terület” fogalmát és amely egy adott szituációban várhatóan majd a jogi értelmezésben is segíti a hatóságokat.

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

4. § (2) A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni: a) a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;

1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez
Fogalom meghatározások

32. pont: lakott terület:
a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő – jóváhagyott – országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő településrendezési eszközöknek megfelel.

Nos ez utóbbi már sokkal kézzelfoghatóbb és a törvényalkotási céllal sokkal összeegyeztethetőbb meghatározás. Az EU rendeletben foglaltak és a hozzá fűzött magyarázatok is ezt részesítik előnyben, hiszen az “ahol emberek életvitel szerűen élnek” kifejezés az EASA magyarázatban is előfordul.

település légifelvétel

A fentiek alapján tehát elviekben, “lakott terület”-ként kell definiálni a települések közigazgatási területének belterületi részét, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrészt, ahol emberek életvitel szerűen élnek! Akkor is, ha csak minden második házban!

Tehát a városi tó is lakott terület, ha közigazgatási határon belül van, ahogyan a focipálya vagy a rét/liget/park is!

Az más kérdés, hogy ez az UAS nyílt kategóriás műveletek kapcsán csak a légtérfelhasználást szabályozó előírások miatti eseti légtér igénylés kapcsán lényeges, a műveleti besorolást nem érinti!

Azaz, eseti légtér kell, de bárhol repülhetünk nyílt A1/A2/A3 műveletet, ahol azok feltételei adottak, függetlenül attól, hogy a terület lakott-e.

Reméljük segíthettünk; mindenkinek jó repülést kíván az UAS HUNGARY!



A rovat támogatója:     Légtér.hu

Szólj hozzá