fbpx
Drónszabályozás

Felkészülés az új drónszabályozásra

A drónozással foglalkozók, azzal közeli vagy távoli kapcsolatba kerülők között nagy visszhangot váltott ki az ún. “dróntörvény”, ami valójában nem egy önálló, kifejezetten az UAV-okkal foglalkozó jogszabály, hanem a területet eddig is szabályozó 1995-ös légiközlekedési törvény EU-s jogalkotással összhangban álló, az uniós szabályokat a hazai jogba átültető módosítása. Azonban a dróntörvény nem csak az Lt.-t módosította, hanem két másik törvényt is: a szabálysértési törvényt és Btk.-t.

Ebből is látszik, hogy a téma nem éppen egyszerű. Az eddig is sok alkalmazási nehézséget felvető jogi szabályozás számos újabb kérdést, vitát nyitott meg, melyekre a drónos közösség válaszokat, megoldásokat vár. Habár a magyar szabályozás e téren még nem mondható teljesnek, tekintettel arra, hogy a törvényhez tartozó végrehajtási rendeletek megjelenésére még várni kell, érdemes minél előbb megismerkedni az új szabályozói környezet immár nyilvános – és mindenkire kötelező – elemeivel.

Ebben kértük a MyDroneSchool képzésközpont különböző tanfolyamaiban közreműködő jogász, Dr. Richlach Mónika LL.M. – médiajogi, információbiztonsági és adatvédelmi szakjogász segítségét.

Dr. Richlach Mónika

Dr. Richlach Mónika (Fotó: Nerpel Nikoletta)

 
GO2FLY: A MyDroneSchool-t is szervező Duplitec Kft-vel Drónszabályozás’21 címmel január közepén rendezték meg nagy érdeklődésre számot tartó webináriumukat, amely ilyen formában elsőként foglalkozott a január 1-jével hatályba lépő törvényi szabályokkal. Milyen témákat érintettetek a rendezvényen?

Dr. Richlach Mónika: Mindenekelőtt azokat, amelyekben már szereztünk saját tapasztalatokat, így az eTitan rendszerében elérhető online tananyag, az osztrák felületen elérhető online vizsga, a tagállami nyilvántartásba történő kötelező regisztráció, a mydronespace mobilalkalmazás elérhetősége, szerepe. Kitértünk nagyon röviden az új szabálysértési és büntetőjogi szabályokra, a fotósokkal szembeni elvárásokra, legyenek hobbi vagy profi fotósok, továbbá a játék fogalmára.

Tény, hogy még mindig sok részletet várunk, de azt gondoltuk, nagy segítség az ismert szabályok közös értelmezése, a felhasználók kérdéseinek a meghallgatása és megválaszolása. Közösek a problémáink és fontos nekünk, a MyDroneSchool oktatóinak, hogy segítsük a tájékozódást. Azt is érzékeltetni akartuk, hogy nincsenek magukra hagyva a drónpilóták ebben a nehéz helyzetben, hamarosan megérkeznek majd a hivatalos tájékoztatások is, ezeknek az áttekintésében és rendszerezésében is tudunk segíteni.

G2F: Tapasztalatod szerint mik azok a kérdések, amelyek leginkább foglalkoztatják a drónos társadalmat?

RM: A legégetőbb kérdések, hogy milyen hivatalos teendők várnak rájuk, ezeket milyen sorrendben tegyék meg, előbb a nyilvántartásba vétel, aztán a biztosítás, vagy fordítva? Vajon mennyibe kerül az ügyintézés, és hogyan kerülhető el, hogy akaratukon kívül megsértsenek egy-egy szabályt, amely aztán forintban mérhető következményekkel járhat. Azt látjuk és tapasztaljuk, hogy szeretnének megfelelni a drónhasználók az új szabályrendszernek, komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy hódolhassanak a hobbijuknak vagy épp végezhessék a munkájukat.

Mindenkit érdekelnek a szankciók is, okoztak meglepetést az új szabályok. A jogalkotó szándékát értjük, de azt gondoljuk, még nagyon sok részlet vár még tisztázásra, mert jelenleg nem tudunk jól alkalmazkodni.

G2F: Hogyan értékeled a 2021. január 1-jétől hatályos törvényi szabálycsomagot? Összességében szigorúbb vagy kedvezőbb a drónosokra nézve? Mik a főbb pozitívumok – negatívumok?

RM: Összességében korai véleményt formálni, egyes pontjaira abszolút számítani lehetett, de mint említettem, okozott meglepetéseket is. Kíváncsian várjuk a joggyakorlatot és itt elsősorban a magánlaksértésre, valamint a tiltott adatszerzésre gondolok. A részletszabályokon még sok múlik, akár pozitív meglepetések is érhetnek minket.

Mindegyik szabály megítélése attól függ, kinek a szemszögéből nézzük, egészen széles rétegek éreznek csalódást az ún. dróntörvény miatt.

Ha a kis súlyú, de játéknak nem tekinthető drónok tulajdonosaira gondolunk, őket negatívan érinti a rengeteg feladat, ami vár rájuk (biztosítás, képzés és vizsga, tagállami nyilvántartás, lakott terület felett eseti légtér kijelölése, mydronespace mobilalkalmazás kötelező használata).

Ha a modellezőkre gondolunk, őket is negatívan érintik az új szabályok, lehetetlennek érzik a megfelelést.

Ha a tapasztalt drónpilótákra gondolunk, nekik furcsa lehet, hogy feléjük is elvárás az A1/A2/A3 kategóriákban előírt vizsga. Messze magasabb szintű a tudásuk.

Ha az újságírókra gondolunk, nekik gyakorlatilag meg van kötve a kezük. 30-45 nappal korábban nem fogják tudni, hol és mikor következik be egy közérdeklődésre számot tartó esemény, ahova eseti légteret kell majd igényelniük.

Ugyanakkor, ha az érintettekre gondolunk, akiket egy sor szabály védeni hivatott (mint a magánlaksértés és a tiltott adatszerzés), számukra megnyugtató lehet a szabályozás, kérdés már csak az, hogy valóban ez-e a legjobb eszköz a megnyugtatásukra.

G2F: Annak, aki rendelkezik drónnal, de még csak ismerkedik ezekkel a szabályokkal, mit tanácsolsz, mi az első és legfontosabb teendő a következő repülés előtt?

RM: A legfontosabb most a sok türelem, tudjuk, hogy ez nem könnyű, szívesen rendeznénk már a sorainkat. Azt is tudjuk, hogy a hatóságok sincsenek könnyű helyzetben, számukra is létfontosságú lenne a részletszabályok ismerete, amelyek alapján végezhetik a munkájukat. Személyesen azt tapasztalom és látom, hogy rengetegen dolgoznak a háttérben azért, hogy átsegítsék ezen a nehéz helyzeten a drónpilótákat.

Addig is, amíg tisztábban nem látunk, amit lehet tegyük meg! Minden előírásnak meg kell felelnünk a következő repülés előtt, a sorrendet befolyásolják az egyéni körülmények.

Nyílt kategória esetén az első feladatunk nagyban függ attól, hogy rendelkezünk-e a drón mellé érvényes felelősségbiztosítással. Nekem van ilyenem, így a tagállami nyilvántartást tartottam a legfontosabb lépésnek. A nyomtatványokat benyújtottam, válasz még nem érkezett a bejegyzésről. Az üzembentartói nyilvántartásba bejegyzésre kerül a biztosítási kötvényszám, tehát a nyomtatvány benyújtása előtt jó ha van már érvényes biztosításunk.

Van biztosító, amelyik kéri a tagállami nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számot (a miénk nem kérte), ebben az esetben a sorrend ellenkező hivatalos tájékoztatásig: a drón nyilvántartásba vétele, a biztosítás megkötése, az üzembentartó nyilvántartásba vétele.

Emellett már tudunk regisztrálni a mydronspace mobilalkalmazásba, és a magyar tananyagot is át tudjuk lapozni. Vizsgázni még nem mehetünk Magyarországon, várjuk a részletszabályokat. Az osztrák vizsgát letehetjük, tanulhatunk is belőle, de nem vagyunk teljesen biztosak abban – a hatósági állásfoglalás ellenére sem – , hogy ezt elfogadják itthon.

Az eseti légtérigénylés szabályai változatlanok még, lakott terület felett igényelnünk kell.

Nagyjából ezeket a lépéseket kell megtennünk, ha szabályosan szeretnénk használni a drónt a legkisebb kockázatot jelentő műveletek során. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a speciális és az engedélyköteles kategóriákról még kevesebb információval rendelkezünk.

G2F: Több forrásból hallani: 100 millió forintos bírságot kaphat, aki szabálytalanul repteti drónját. Valóban ilyen súlyos a helyzet?

RM: Nem, nem ilyen súlyos a helyzet. A légiközlekedési bírság felső határa a 100 millió forint. A légiközlekedési bírságról tudni kell, hogy a légiközlekedésről szóló törvényben találjuk meg, tehát ezt a szankciót nem a szabálysértési törvényben és nem a büntetőjogi szabályok között kell keresni. Újdonságot nem árulok el, már szépen elterjedt az információ arról, hogy ez a bírság korábban is létezett, nem a jelenlegi reformok eredménye, és pontosan ennyi volt a felső határa.

Ha például 2019-ben felelősségbiztosítás nélkül hajtottunk végre műveletet a pilóta nélküli légijárművel, kiszabható volt. Az ilyen típusú bírságok kiszabása során törvény ír elő egyfajta mérlegelési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az eljáró hatóság mielőtt meghatározza a konkrét összeget, minden körülményt figyelembe vesz, így például azt, hogy okoztunk-e hátrányt a jogsértéssel, ez visszafordítható-e, mennyi ideig állt fenn a jogsértés, ismétlődő volt-e, együttműködőek voltunk-e az eljárás során.

Azt is jó tudni, hogy a jogsértő cselekmény elkövetésétől számított legfeljebb öt évig lehetséges kiszabni ezt a bírságot, és még egy nagyon fontos fordulat van a törvényben, mégpedig az, ha olyan jogsértést követünk el, amely a szabálysértési törvény hatálya alá tartozik (pl. eseti légtér kijelölése nélküli művelet lakott terület felett, magánlaksértés a drónnal), akkor nem ez a felső határ.

G2F: Az EU-s szabályozás megléte azt jelenti, hogy minden EU-államban azonos szabályok lesznek irányadóak, vagy továbbra is bújni kell a külföldi szabályozást annak, aki az utazásaira is vinné a kisebb-nagyobb drónját?

RM: Igen, továbbra is bújni kell, sőt, ha repülővel utazunk, az egyes légitársaságokra, repülőterekre vonatkozó szabályokat is át kell tekintenünk, az indulási, átszállási, érkezési pontokra vonatkozóan, lehetnek eltérések.

Ennek oka, hogy az (EU) 2019/947-es rendelet egy keretszabály, amely ugyan kötelezően alkalmazandó valamennyi tagállamban, de enged eltérést tagállami szinten az általános szabályoktól. Az teljesen biztos, hogy minden tagállamban nyílt, speciális és engedélyköteles kategóriák léteznek, az is teljesen biztos, hogy minden tagállamban működni fog a tagállami nyilvántartás, amelybe például a drónokat, az üzemeltetőket be kell jelenteni, ezek alapszabályok. A rendelet rögzíti azokat a pontokat, amelyekben eltérhet a tagállam az általános szabályoktól, még nem készült összefoglaló munka arról, hogy melyik tagállam, mely pontoktól tér el. A magánélet és a személyes adatok védelme miatti részletszabályok, a biztosítási szabályok tipikusan olyanok, amelyekről érdemes tájékozódni.

G2F: A törvény által megkövetelt képesítés pontosan mit jelent?

RM: Pontosítsuk picit a kérdést. Jelenleg ismert az (EU) 2019/947-es rendelet, ami például nyílt műveletek esetén előírja, hogy A1/A2/A3 alkategóriában online elméleti vizsgát kell tenni, amely egy tesztet takar (40 feleletválasztós kérdés). Az A2 alkategóriában egy további kiegészítő vizsga is szükséges, amely legalább 30 feleletválasztós kérdésből áll (tehát több is lehet, a legalább szó erre utal).

A teszt nehézségét már megismerhettük, de nem magyar körülmények között. Azt is tudjuk biztosan, hogy milyen témakörökre épül ez a teszt. Az egyes tagállami tananyagokban azért van eltérés, mélységében, hosszúságában. A magyar tananyag például bővebb, mint az osztrák.

Nyílt kategóriában ezt jelenti a megkövetelt képesítés.

A speciális kategóriáról is tudhatjuk, hogy a távpilótáknak rendelkezniük kell a feladatuk elvégzéséhez szükséges kompetenciával, beleértve az előírt képzéseken való részvételt, a részletek még nem ismertek.

G2F: Ehhez képest milyen ismeretek sajátíthatók el az egyre többször “szembejövő” drónos tanfolyamokon?

RM: Általános véleményt nem tudok mondani a „szembejövő” képzésekről, nem ismerem a részleteket. A 40 kérdéses feleletválasztós tesztre felkészít az állami tananyag, de mindössze arra, A1 és A3 alkategóriában ennyi a hivatalos elvárás és nem több. A2 alkategóriában kiegészítő teszt is várható, erről még nem ismertek a részletek.

Azt azonban senki se gondolja, hogy felelős drónpilótává válik pusztán a teszt teljesítése által. A tananyag az elvárt minimumot tartalmazza, személy szerint csalódást is okozott, hogy ennyire alacsonyak az elvárások.

A jó képzéseknek, felkészült oktatókkal továbbra is létjogosultsága van, már csak azért is, mert nem pusztán az elméletre helyezik a hangsúlyt a piacon elérhető képzések. Negatív tapasztalatot szereztem egy olyan képzésen, ami néhány órás volt, gyorsan ledarálták az elméletet, ezt egy hasonlóan gyors gyakorlat követte, majd egy vizsga, bár túlzás annak nevezni, helytállóbb a tippverseny. Néhány óra alatt a nulláról indulva nem válunk drónpilótává. Megtanuljuk bekapcsolni a drónt, talán a fel- és leszállást is, indulásnak nem rossz, ennél azonban messze több elvárható tőlünk.

G2F: Miben speciálisak a MyDroneSchool képzései? Kiknek ajánlanád a részvételt?

RM: Ahogy a kérdés is tartalmazza, speciálisak, specialistákkal. Csapatban dolgozunk, minden résztvevővel több oktató foglalkozik, ki-ki a maga területének a szakértője. Nem marad megválaszolatlan kérdés, mindenre találunk megoldást. Profi stáb szervezi az oktatásokat.

Többféle képzés érhető el, azért, hogy az érdeklődők megtalálják a nekik megfelelőt és ne terheljük őket azokkal az ismeretekkel, amelyeket a saját gyakorlatukban kevésbé tudnak hasznosítani. Így például egy drónfotós alapos ismereteket szerezhet a magánélet védelméről (tudom, ez a szükséges rossz), de nem szükséges elsajátítania a mezőgazdasági drónokra vonatkozó részleteket. A bonyolultnak tűnő hivatalos feladatokat pontról-pontra átvesszük, bemutatjuk.

Elérhető az alapfokú UAV képzés, megtalálható a mezőgazdasági és a biztonságtechnikai képzés a palettán, külön gondoltunk a fotósokra, operatőrökre, a tanárokra, de arra is van lehetőség, hogy az állami tananyagot elmagyarázzuk, átvegyük az érdeklődőknek, vagy megszerezzék az A2 alkategóriához szükséges gyakorlatot, amelyről nyilatkozniuk kell. (A képzések listája a MyDroneSchool oldalán megtalálható.)

Hogy kinek ajánlom a képzéseket? Mindenkinek, mert ahogy említettem is, a jelenleg ismert állami tananyag nagyon kevés ismeretet követel meg. Nem ad választ alapvető kérdésekre, amelyekre a drónhasználat során szükségünk lesz, például hova és hogyan küldjük be az eseti légtér kijelölésére iránti kérelmünket, mi történik, ha kapunk egy idézést a rendőrségtől, mit tegyünk, ha eladjuk a drónt stb.

Az ismert állami képzések nem nyújtanak segítséget abban sem, hogy mit figyeljünk a különböző applikációkban, használhatunk-e párhuzamosan több applikációt, hogyan működik a gyakorlatban egy mezőgazdasági drón. Azt még nem tudjuk, változik-e az állami képzési rendszer és ha igen, milyen irányban, de azt biztosan tudjuk, hogy a felelős drónhasználókat segíteni tudjuk az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok megszerzésében.

G2F: Szerinted mennyire fog elválni a hobbi drónozók és az ilyen eszközöket professzionálisan használók rétege? A dróntechnológiát használó cégek száma növekedhet a közeljövőben?

RM: Gyakran hivatkozom egy becslésre, amely szerint 2025-re átlagosan napi 27.000 repülés várható drónnal és ennek a 90%-át a hobbi célú drónhasználat teszi majd ki. Becslés nélkül is biztosra vehető, hogy a dróntechnológia a nyilvánvaló előnyei miatt széles körben elterjed.

Talán nem is az a fontos, hogy mennyire válik el a hobbi drónozás és a szakmai, gazdasági célú drónozás. Rohamosan fejlődő technológiáról beszélünk, meg kell tanulni kezelni a helyzetet, meg kell tanulni alkalmazkodni hozzá.

A legfontosabb feladatunk a drónpilóták megfelelő felkészítése, tájékoztatása, és emellett a drónoktól idegenkedő érintettek folyamatos felvilágosítása, megnyugtatása. A társadalmi elfogadottságért még meg kell küzdenünk. Valódi aggodalmat kelt sokakban a drónok jelenléte, ezt megértjük.

Itt visszautalnék a MyDroneSchool egyediségére, a felelős drónpilóták képzése végső soron azt a célt is szolgálja, hogy közösen tegyünk a társadalmi elfogadottságért. Bizalmat kelt az emberekben, hogy tudunk alkalmazkodni a keretekhez, és tiszteletben tartjuk a magánélet, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat, a műszaki, technikai ismeretek elsajátítása mellett. Figyelünk mások biztonságára, a repülésbiztonsági szabályokra és szívesen segítünk ebben a képzéseinken résztvevőknek is.

Az interjú a MyDroneSchool képzésközpontot üzemeltető Duplitec Kft. támogatásával készült.

Szólj hozzá