fbpx
Drónszabályozás

Drónozás Európában – Külföldön, speciális kategóriában

Cikksorozatunk előző részeiben a speciális műveleti kategóriában kötelező műveleti engedélyről, illetve könnyű UAS üzembentartói tanúsítványról (LUC) és ezek összehasonlításáról írtunk. Nem esett szó azonban arról, hogy mi van akkor, ha valaki nem csak abban az országban szeretne speciális műveletet végezni, ahol a műveleti engedélyt, vagy LUC-ot megszerezte.

Folytatjuk cikksorozatunkat, melyben a Közlekedéstudományi Intézet Légiközlekedési Kutatóközpontjának szakértői, a droneconsulting.blog.hu szerzői, Dr. Pusztai Máté és Dr. Sándor Zsolt légiközlekedési szakértők segítenek eligazodni a drónszabályozás rögös útvesztőjében.

Drón Balin

Az EU deklarált célja volt az új szabályozás bevezetésével, hogy a drónos területen is egységes piac jöhessen létre, könnyebb legyen külföldön is szolgáltatást nyújtani. Ennek elvi, jogszabályi lehetőségét az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet 13. cikke teremtette meg, amelynek lényege, hogy a megszerzett engedélyt be kell jelenti a tervezett művelet helye szerint illetékes külföldi hatóság felé. Ez utóbbi hatóság kizárólag a helyi domborzati és éghajlati viszonyok, légtérkorlátozások, népsűrűség alapján szükséges kiegészítő kockázatcsökkentő intézkedéseket írhat elő, de nem kérdőjelezheti meg a műveleti engedély többi részét (például a távpilóták képzettségét, felkészültségét).

A LUC és műveleti engedély kiadásával nem siettek eddig a tagállami hatóságok, ugyanis a mögöttük álló engedélyezési és kockázatelemzési folyamat merőben új megközelítést igényelt. A norvég légiközlekedési hatóság azonban nemrég a Nordic Unmanned részére az egész Európai Gazdasági Térségre (Norvégia az EU-nak nem, de ennek, az EU-t is magában foglaló térségnek tagja, így az EASA szabályai szerinti működik a hatósága is) kiterjedő LUC-ot állított ki. A LUC különlegessége, hogy nemcsak területileg ad nagyon széles felhatalmazást, hanem a benne foglalt UAS-okat nem egyesével, hanem típusként határozta meg. Ezzel kvázi típustanúsítványként is működik, hiszen a LUC-ban foglalt típusokból több példányt is úgy gyárthat le a Nordic Unmanned (az érintett típusok mind saját fejlesztésűek), hogy azokra automatikusan kiterjed a LUC.

Nordic Unmanned

A cég tehát saját fejlesztésű drónokkal végez látótávolságon túli (BVLOS) repüléseket. És ez esetben a BVLOS nyolcvan kilométeres repülési távolságot jelent, amely hatótávra szükség is van, ugyanis a műveletek lényege, hogy a szárazföldről felszerelést szállítanak nyílt tengeri olajfúró platformokra drónokkal.

Így a Nordic Unmanned ezzel az egy tanúsítvánnyal elérheti immáron a teljes európai piacot. Talán kevesen kapják fel a fejüket egy ilyen hírre, de a Nordic Unmanned-nek kiadott LUC jelentősége messze túlmutat önmagán. Tudomásunk szerint az egész EU-ban ez az első cross-border elemet is magában foglaló LUC, ami BVLOS műveletek esetében is megteremti a lehetőséget arra, hogy drónos területen is egységes piac alakuljon ki az Európai Unióban.

A Nordic Unmanned esete komoly ösztönző lehet az iparágnak, hogy a BVLOS repülések engedélyezése az egész EU-ra kiterjedően akár egyetlen hatóságnál – valódi one-stop-shop jelleggel – elintézhetővé válik.

Mielőtt mindenki LUC kérelemmel támadná le a légiközlekedési hatóságot, azért arra érdemes figyelni, hogy a BVLOS műveletek oktatása – különösen hatóságilag elismert szervezetek által – nem igazán megoldott. Éppen ezért lenne sürgető Magyarországon is kidolgozni a BVLOS műveletek oktatásához szükséges infrastrukturális és jogszabályi feltételeket, és mivel ezek hiányoznak, nem valószínű, hogy hazánkban a Nordic Unmanned példáját nagyon gyorsan és nagy számban fogják UAS üzembentartók lekövetni.

Kerékpár drón

Hatósági oldalról azonban jelezhet ez egy paradigmaváltást, hogy az eddigi rendkívül konzervatív, a kizárólag országhatárokon belülre korlátozott LUC-okban testet öltő páneurópai hatósági felfogás változni fog. A másik fontos tanúsága a döntésnek, hogy egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a professzionális, ipari és kereskedelmi (céges) drónhasználat útja a LUC megszerzése. Ez a tanúsítvány képes ugyanis a kellő rugalmasságot biztosítani az üzembentartóknak.

A LUC-nak persze Magyarországon is ára van: a kérelem benyújtásakor fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 230.070 forint, és nagyon összetett, akár több száz oldalas dokumentációt kell összeállítani hozzá, amelynek kiemelten fontos eleme a repülésbiztonsági menedzsmentrendszer. Éppen ezért az ilyen kérelem összeállításában mindenképp érdemes szakértőkhöz fordulni.

Cikksorozatunk következő részében – szakértőink segítségével – a drónos elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésének témakörét, azon belül is a jelenleg elérhető A1/A3 és A2-es képzéseket járjuk körbe.

Szólj hozzá