fbpx
Hírek

Mecset, piac, játszótér – drónok tartatják be a “másfél métert”

Egymástól lesik az országok, miként vethetők be az UAV-eszközök a járványügyi védekezésben. Afrika letisztultabban gondolkodik: vakcinát szállít vele. Tavalyi vicc, hogy miközben az ember a Marsra készül, kezet sem tud mosni… Ma már tudjuk, ennek a fele sem volt tréfa, és bár a Marsra nemrégiben “operatőrt” és “vegyészt” küldött az ember – no és persze egy drónt is –, egy éve az egész emberiség minden eszközt latba vetve elsősorban azon van, hogy a történelem lapjaira száműzze a Covid-19 nevű koronavírust.

Ebben a küzdelemben keresik mind többen a világjárvány által érintett 192 ország döntéshozói közül, hogy mely feladatra milyen eszköz a legmegfelelőbb, így egyre több helyütt találják meg a drónok feladatait.

Az afrikai kényszer

A júliustól szeptemberig tartó “időablak” elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az úgynevezett afrikai egészségügyi légügyi folyosót szabályozott keretek között olyan drónok rendelkezésére bocsássák, amelyek koronavírus elleni gyógyszereket, illetve vakcinákat juttatnak célba. Az összefogás résztvevői az Astral Aerial Solutions légi vállalat, a Kenyai Polgári Repülési Hatóság, a Wingcopter gyártó és mások. A feladat 2-3 év alatt az afrikai lakosság 60 százaléka beoltásának lehetővé tétele volna 1,5 milliárd vakcina egy részének “utolsó mérföldes” leszállításával, vagyis közvetlen postázásával. Az Astral 2020-ban négyezret repült, 110 ezer tonna rakománnyal – számol be róla a Logupdateafrica.

Ugyanígy az oltáslogisztikában utazik a – kaliforniai start-up – Zipline cég Ghánában. Mint a Dronelife írja, már repülnek is a hozzáférhető, engedélyes oltások a kijelölt egészségügyi intézményekbe. Ghánába egyébként február 23-án érkezett az afrikai vakcina-segélyprogramon keresztül 600 ezer adag oxfordi AstraZeneca oltás az indiai gyárból, innen kell “teríteni” az injekciót. A Zipline 12 millió ember élőhelyét jelentő terület gyors és rugalmas elérését garantálja az együttműködésben. A vállalat partnerségben dolgozik a helyi egészségüggyel és a ghánai repüléshatósággal. A Zipline korábban Nigériával is megállapodott egyéb oltások kiszállításában a CNBC híradása szerint.

Fentiekből is jól látszik, hogy a “későn kezdők előnye” Afrikában a légi szállítás infrastruktúrája terén is jelentkezhet, hiszen nem kell nagy, drága és fenntarthatatlan reptereket építeni elmaradott, gyéren lakott kontinensrészekbe azért a tevékenységért, amit szükség esetén ilyen okos, kisméretű szállítóeszközök sokkal precízebben – és környezetbarátabb módon – végrehajthatnak.

Egy 13 milliós “falu” gondjai

Indiát is a tágabban értelmezett természeti csapások kényszerítik rá a drónipar gyors, szinte “valós idejű” fejlesztésére. Mint a föld második legnépesebb országában megjelenő The Print című lap tudósít, a koronavírus, az árvizek és a sáskajárás csak összeszorozzák egymás kárát.

Mi azonban most arra koncentrálunk, amit a drónok Covid-ügyben tesznek. Az állam – magáncégek bevonásával – járőrözésre és eseménybejelentésre használja a drónokat egy igen egyszerű eljárással: felküldik az eszközt olyan helyekre, ahol várhatóan sok ember fordul meg kis helyen, pl. játszóterek, piacok. Mumbaiban, amely 13 millió lakosával a föld egyik legnagyobb városa 40 pilótára jutott egy-egy 2 km sugarú kör, és bár a rendőrségi hangszórók túl nehezek voltak ahhoz, hogy a drónokkal felküldjék azokat, sikerült megoldást találni, hogy másfél kilométer hatótávolságú hangszórókon keresztül 4 nyelven tájékoztassák a helyi lakosságot a távolságtartási szabályok betartására. Egy-egy gép 30 percet vagy 5 kilométert repült “egy szuszra”, akár 400 méter magasan is. Működésüket egy tavaly májusi azonnali rendelet tette lehetővé, a Polgári Repülési Minisztérium pedig gyorsan megtalálta a feladatra a szükséges létszámú és hajlandóságú drónpilótajelöltet. Az országban egyébként 200 ezerre teszik a kereskedelmi és hobbi célú drónok számát, de sűrűn lakott területeken csak a Covid-helyzet jelent lehetőséget a használatukra. 2018 óta minden beüzemelt drónt be kell jelenteni.

Hasonló célú hatósági tevékenységet az Egyesült Arab Emírségekben is végeznek a Khaleejtimes beszámolója szerint, például mecsetek környékén.

A drón mint logisztikai eszköz ilyen mértékű szerepvállalása a világban már csak azért is figyelemreméltó, mert épp a válság hatására nem kevés tech-cég fogta vissza fejlesztő beruházásait, például a drónok, vagy mind gyakrabban alkalmazott erőforrásuk, a megújuló energia területén – húzza alá a Businesswire cikke.

Szólj hozzá