Hírek Ipari drónok

Madárijesztő drónok – új technika a madarak által okozott károk enyhítésére

Képzeljük el, ahogy a madárijesztők már-már megszokott látványa helyett korszerű kamerák érzékelik a szőlőültetvények érett szőlőszemeit vígan majszoló feketerigókat, majd kisvártatva drónok érkeznek a területre, másodperceken belül elkergetve a nemkívánatos betolakodókat.

Jelenleg ugyan még csak tesztelés alatt van a koncepció, a Washingtoni Állami Egyetem kutatócsoportja által megálmodott ötlet nem kevés bosszúságtól és anyagi kártól segíthet megóvni a gazdálkodókat. A cikkből kiderül, milyen új technológiára épülhet a megvalósítás.

WSU Agricultural Automation and Robotics Lab

Forrás: WSU Agricultural Automation and Robotics Lab

 
Kulcsfontosságú megoldást találni a madárrajok pusztítása ellen

Nem elég az időjárás szeszélyes viszontagságaival küzdeni, a gazdáknak gyakran a madárrajokkal is meggyűlik a bajuk. Például egy szőlő ültetvény esetében, amit egy közepes nagyságú seregély raj is képes órákon belül lerabolni.

Az anyagi kár sokszor milliós nagyságrendű, a jelenség ellen védekezni pedig borzasztó nehéz. A hagyományos értelemben vett madárijesztők legfeljebb ideig-óráig jelentenek ugyanis visszatartó erőt a madarak számára. Sőt egyes fajok, látszólag bármiféle félelem nélkül ignorálják a madárijesztő jelenlétét és lakmároznak kedvükre. Már csak emiatt is jelenthet áttörést a kérdéskörben a Washingtoni Állami Egyetem kutatócsoportjának projektje.

Szőlőtőkék védelme a madaraktól

Szőlőtőkék védelme a madaraktól (Forrás: wikimedia.org)

 
A madarak távoltartására irányuló drónos megoldás

Az ígéretes koncepció megvalósításának céljából két lényeges dolgot is tesztelni kellett. Egyrészt a madarak azonosítását, másrészt a drónok automatikus telepítését. Több év munkájának eredménye az a kamerarendszer és algoritmus, ami képes felismerni és megszámolni a madarakat, ahogyan azok berepülnek a mezőre vagy kirepülnek onnan.

Maga a tesztelés kicsi drónokkal, kis parcellákon és szimulált madarakkal történt. Az alkalmazott technológia pedig ahhoz hasonlítható, ami a drónos csomagkézbesítő rendszereknél is működik. Nem kevés kihívással, hiszen többek között meg kell még oldani a technológia méretarányos működését. Sőt, már olyan továbbfejlesztett megoldási ötletek is felmerültek, minthogy fényvisszaverő propellerekkel ellátott drónok kerüljenek bevetésre, amelyek nagyobb visszatartó erőt jelenthetnek a madarakkal szemben.

Feladat még a szövetségi drónszabályozásnak való megfeleltetés, illetve a madarak elriasztása akkor is, amikor a drónok csupán körbe repülést végeznek a területen. Akad tehát még tennivaló bőven.

Mikorra várható, hogy drónok lépjenek a madárijesztők helyébe?

Minden erre irányuló igyekezet ellenére több évbe telik, hogy a szóban forgó technológia kereskedelmi forgalomban is elérhetővé váljon. Több indok is azt támasztja alá viszont, hogy nagyon is megéri erőforrásokat allokálni a koncepció finomhangolására.

Az előzetes teszteredmények mindenesetre bizakodásra adnak okot. A véletlenszerűen repülő – jelenleg még csak kézzel működtetett – drónok ugyanis hatékonyan űzték el a madarakat a szőlőültetvényekről.

A drónokkal közel negyedére sikerült csökkenteni a szárnyasok jelenlétét, szemben a madárijesztők alig észrevehető hasznosulásával. Ezzel párhuzamosan a termésre is hatékonyabban sikerült vigyázni, ugyanis a károsodott gyümölcsök aránya mintegy felére csökkent a vizsgált tartományban.



A rovat támogatója:     Duplitec Kft.

Szólj hozzá