Josep Borrell Fontelles (R), European Commission High Representative and Vice-President meets Albin Kurit (L), Kosovan Prime Minister, during the Security Conference in Munich, Germany on February 18, 2023.
„Egy olyan hadseregnek, amelyet ilyen rövid idő alatt ennyire felfegyvereztek, mint a miénket, biztosítania és garantálnia kell a teljes műveleti képességet és az általános fenntarthatóságot” – húzta alá Kurti, aki kiemelte: ennek első lépése a szerdán aláírt dokumentum. A koszovói kormányfő a hadiipar fejlesztését a Szerbiával fennálló feszült viszony miatt is szükségesnek tartja.
Ejup Maqedonci védelmi miniszter a kormányülést követően a sajtónak elmondta, a lőszergyár építésénél szorosan együttműködnek külföldi partnerekkel. Egyúttal a magáncégeket is arra ösztönözte, hogy kezdjenek fegyvergyártásba.
„Ma minden eddiginél nagyobb szüksége van a világnak a lőszer- és fegyverkészletek feltöltésére, de a tartalékok létrehozására is, figyelembe véve a jelenlegi biztonsági helyzetet” – húzta alá a tárcavezető.
Koszovó azért is szeretné modernizálni és ütőképessé tenni hadseregét, mert csatlakozni akar a NATO-hoz. Ez azonban egyelőre akadályba ütközik, a szövetség néhány tagállama ugyanis továbbra sem ismeri el Koszovót független államként. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától.
Koszovó új kezdeményezései abból indulnak ki, hogy igyekszik megerősíteni védekezését a potenciális fenyegetésekkel szemben, különösen szomszédos országától, Szerbiától, amely továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó Szerbia része. Kurti többször is felszólította az országot, hogy készüljön fel a Szerbia felől érkező kihívásokra, megerősítve ezen új kezdeményezések sürgősségét.
A könnyű fegyveres erők ellenére Koszovó védelmi helyzete jelentősen megváltozott Kurti 2021-es hatalomra kerülése óta. Az ország megnövelte védelmi költségvetését, és jelentős felvásárlásokat hajtott végre, többek között egy tétel török gyártmányú Bayraktar drónt vásárolt 2023 júliusában. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta a Javelin páncéltörő rakéták eladását az év elején, becslések szerint 75 millió dollárért.
A jelenlegi globális biztonsági helyzet, beleértve az ukrajnai helyzetet és a közel-keleti válságot, rámutat arra, hogy a nemzeteknek fel kell tölteniük lőszer- és fegyverkészleteiket. Több mint 4000 NATO-békefenntartó állomásozik elsősorban Koszovó északi régióiban, ahol az etnikai feszültségek a legmagasabb szintet értek el azóta, hogy Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
Koszovó védelmi politikája összhangban van a NATO elvárásaival, tükrözve a nemzet azon vágyát, hogy csatlakozzon a szövetséghez. Koszovó teljes jogú tagságát azonban hátráltatja négy NATO-tagország, amelyek nem ismerik el államként.
