fbpx
Hírek

Korszakos felfedezés – nem hiába zümmög az ember az izraeli barlangok környékén

Ki gondolta volna, hogy még a Biblia-kutatást is forradalmasítja a drónipar – márpedig ez a helyzet.

Az Izraeli Régészeti Hatóság kedden a Jediót Ahronót lap tudósítása szerint bejelentette, hogy “régészdrón” segítségével valószínűleg az 1952-ben megtalált, úgynevezett kisprófétai tekercsek hiányzó részét találták meg darabokban… no meg például egy 10 500 éves, a fazekasság előtti időből származó, fonott tárolóedényt.

A leletek a Júdeai-sivatag egy olyan sziklahasadékából kerültek elő, ahol hagyományos régészeti módszerekkel talán soha az életben nem lelnek rá a görög szöveges papírdarabkákra. Hetven éve, a szakemberek korábbi látogatásakor Horror-barlangnak nevezték el a helyet, ahol a tekercsek mellett számos holttestre is ráakadtak; ők a Kr. u. II. században lelhették halálukat.

A mostani kutatás egyébként már 2017 óta tart, szisztematikusan próbálják átfésülni a nehezen megközelíthető helyeket a Holt-tenger nyugati partjának sziklái között a Júdeai-sivatagban. Eddig 80 kilométernyi szakaszt sikerült átvizsgálni azon a területen, ahol a régészet történetének legnagyobb XX. századi fogását is találták – itt rejtőztek el a római hódítók elől a zsidók a Bar Kochba-lázadás idején és őrizgették legféltettebb kincseiket.

Az átvizsgált rész nem kevesebb mint 600 barlangot rejtett eddig, de több száz üregben még mindig nem járt ember tudományos céllal, a hatóság igazgatóhelyettesének szavai szerint a munkának mintegy a 40 százaléka még hátra lehet. A ténylegesen feltárt barlangok száma eddig 12, ott kezdenek ásni, ahol úgy érzik, van értelme.

A The Jerusalem Post arra is felhívja a figyelmet, hogy a kutakodásnak aligha van vége, ugyanis a régészeknek előbb kell bejárniuk a területet, mint a régiségtolvajoknak, akik számára a meleg, száraz idő éppúgy megtartja a felbecsülhetetlen értékű kincseket, mint a “jó embereknek”.

Drónt Magyarországon is használnak az 1700-as évek végén szárba szökkent régészet eszközeként, de csak alig fél évtizede, Budán vetették be először komolyabban egy gellérthegyi geofizikai mérés alkalmával, majd az Aquincumi Múzeum területén. A drón munkáját georadar és lézerszkenner segíti, maga a drón pedig a leletfelderítésben, valamint az ásatások dokumentációjához szükséges nagy felbontású képek készítésében működik közre.

A drónos régészkedés jelenét a tavalyi Kutatók Éjszakáján részletesebben is meg lehetett ismerni.

Szólj hozzá