Az eset ez év februárjában, a Távol-keleti Mianmarban történt, ahol egy 27 éves francia férfi az ország parlamentje fölött drónozott. Két évvel ezelőtt három újságíró ugyanígy járt az országban.
A turista, Michel Desclaux akár három éves börtönbüntetéssel is szembenézhet, ugyanis Mianmarban nem csak a tiltott területek feletti drónozás, de a drón országba történő engedély nélküli bevitele is bűncselekmény.
A szigorú szabályok ellen többen tiltakoztak már, hiszen az országba látogató turisták, akik csak szeretnék megörökíteni a gyönyörű helyeket, ahol járnak, ezzel gyakran tudtuk nélkül jogsértő magatartást tanúsítanak. A főváros nagy része felett tilos drónozni, ahogy az ország egyik legnagyobb városa, Yangon felett is, ugyanúgy, mint a világ tizenöt legszebb kastélya között számon tartott látványosság, a Mandalay palota esetében. Ezen kívül nem lehet repülni repterek és csoportok közelében, valamint külön engedély hiányában magánterületek felett sem.
A büntetési tételekről tudni érdemes, hogy a repülési korlátozás megsértése három havi elzárással, a drón engedély nélküli bevitele viszont akár három évvel is büntethető.
A szigorú szabályozás kritikusai szerint a törvényi rendelkezésekről széleskörűen tájékoztatni kéne az oda látogatókat, az érintet helyeken pedig tiltó táblákat kellene elhelyezni, hiszen sokan nem ismerik a követelményeket, és az országba történő belépéskor sem fogadja őket tájékoztatás a drónok behozatalának általános tilalmáról. A mianmari parlamenten ugyan elhelyeztek egy kis tájékoztató táblát, ami azonban burmai nyelven íródott.
A 2017-ben letartóztatott két külföldi és egy helyi újságíró, valamint sofőrjük a szintén idegenforgalmi látványosságokban bővelkedő Naypyidaw város területe feletti drónozás miatt került összetűzésbe a helyi hatóságokkal. Az ellenük történt fellépést világszerte elítélték, és a mianmari kormány média-szabadsággal szembeni intézkedésének tekintették. Az újságírók ugyanis éppen dokumentumfilmet forgattak a török állami televízió részére, nem sokkal azután, hogy Erdogan török elnök nyilvánosan genocídimnak nevezte az ország hadserege által vezetett rohingya kisebbség elleni fellépését.
