fbpx
Drónszabályozás

Drónozás Európában – Forgatókönyvek és kockázatértékelés

Drónozás Európában sorozatunk előző részeiben a műveleti kategóriák és a drónosztályok, valamint túllépve a nyílt osztályon, a speciális kategóriájú művelet főbb ismérvei kerültek terítékre, sorozatunknak mostani cikkében a forgatókönyvek és a kockázatértékelés részleteit járjuk körbe.

Cikksorozatunkban Dr. Pusztai Máté és Dr. Sándor Zsolt légiközlekedési szakértők, a Közlekedéstudományi Intézet Légiközlekedési Kutatóközpontjának szakértői, a droneconsulting.blog.hu szerzői segítenek eligazodni a drónszabályozás rögös útvesztőjében.

DJI Phantom táv

Előző cikkünkben a speciális kategória általános bemutatásával foglalkoztunk, és utaltunk arra, hogy az UAS-üzembentartók számára ezen kategóriákban elérhetők bizonyos könnyítések. Ezek felhasználásával jóval kisebb az az adminisztratív teher, melyet speciális kategóriájú műveletek során kell teljesíteniük.

A jogszabályok két esetben biztosítanak lehetőséget az UAS-üzembentartóknak, hogy mentesüljenek a teljes kockázatelemzés elvégzése alól:

  • Sztenderd forgatókönyvek (STS) szerinti műveletek elvégzése esetén, vagy
  • Előre meghatározott kockázatértékelés (PDRA – pre-defined risk assessment) alapján végzett műveletek esetén.

Sztenderd forgatókönyvek szerinti műveletek

Az EU a jogszabályalkotás során meghatározott olyan előre rögzített feltételrendszert egy-egy művelettípusra vonatkozóan, amelyek részletesen tartalmazzák a műveletre vonatkozó korlátozásokat. Ezek kiterjednek a műveleti terület helyszínén alkalmazandó minimális biztonsági védőzónákra, a távpilóták elméleti és gyakorlati kompetenciáira, a művelethez felhasznált drón műszaki funkcióira, és az üzemeltetési módokra is.

Egyelőre két féle STS határozott meg az Európai Unió:

  • STS-01 – látótávolságon belüli, a távpilótától legfeljebb 1 kilométer távolságra repülés esetén biztosítja, hogy lakott környezetben lehessen megvalósítani műveleteket földi műveleti terület felett, a vonatkozó szabályok betartása mellett, és
  • STS-02 – látótávolságon túli repülés (itt legfeljebb 2 kilométerre repülhet a drón a távpilótától, de ilyenkor szükség van egy légtérmegfigyelőre is) esetén, légtérmegfigyelők bevonásával biztosíja bizonyos műveletek elvégzését ritkán lakott környezetben földi műveleti terület felett, szigorú biztonsági szabályok betartása mellett.
    Várható, hogy a jövőben újabb sztenderd forgatókönyvek jelennek majd meg, amelyek újabb tevékenységekre vonatkoznak majd.

Ahhoz, hogy egy UAS-üzembentartó élni tudjon a sztenderd forgatókönyvek szerinti műveletek jelentette előnyökkel, úgynevezett üzembentartási nyilatkozatot kell benyújtani, amelyben nyilatkozik arról, hogy megfelel az összes olyan jogszabályi feltételnek, amely az adott sztenderd forgatókönyv szerinti alkalmazásához szükséges.

Ehhez szükséges, hogy a műveletbe bevont távpilóták megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek, valamint a birtokukban legyen az ezeket igazoló okmányok (elméleti ismeretekre vonatkozó tanúsítvány és gyakorlati jártassági képzés elvégzését igazoló akkreditáció). Jelenleg folyik ezen képzések kialakítása, ugyanis az STS műveletekre vonatozó nyilatkozatok alkalmazása 2021. december 2-ától lehetséges.

Az STS-t ráadásul csak a jogszabályban meghatározott osztályazonosítóval rendelkező (C5 vagy C6) eszközzel lehet végrehajtani. Jelenleg ilyen berendezések még nem érhetők el, ugyanis az osztályazonosítók elhelyezése csak a 2023. január 1-jétől forgalomba hozott eszközökön kötelező. Továbbá jelenleg még nem léteznek az EU-ban olyan úgynevezett megfelelőségértékelő szervezetek, akik jogosultak lennénk egy-egy drón tanúsítására, és feljogosítani a drón gyártóját az osztályazonosítók elhelyezésére és az ilyen drónok gyártó általi minősítését lehetővé tevő szabványok kidolgozásával is adós az Európai Unió.

drón controller

Az üzembentartási nyilatkozatot benyújtó UAS-üzembentartók mentesülnek a műveleti engedély megszerzése alól és lehetőségük van a nyilatkozatban megjelölt sztenderd forgatókönyv szerinti műveleteket elvégezniük.

Lényeges, hogy a mentesség csak és kizárólag a nyilatkozatban szerelő sztenderd forgatókönyv szerinti műveletek elvégzésére vonatkozik. Azaz, ha olyan tevékenységet szeretne végezni, amely az STS korlátjain túlnyúlik, akkor az üzembentartónak továbbra is műveleti engedélyre lesz szüksége, amit a légiközlekedési hatóságnál kérelmezhet.

Előre meghatározott kockázatértékelés – PDRA

Figyelembe véve a kockázatelemzés rendkívül bonyolult voltát, illetve azokat a korlátokat, miszerint az STS alapján végzendő műveletek jelenleg ténylegesen nem végezhetők, az EASA az UAS-üzembentartók számára kidolgozott és közreadott olyan iránymutatásokat, amelyeket közvetlenül fel tudnak használni a művelet engedélyeztetése során, így mentesítve őket a teljes kockázatelemzés elvégzése alól. Pont ezért, ezek az előre meghatározott kockázatértékelések gyakran olyan műveletekre vonatkoznak, melyek jellegüket tekintve megfelelnek a sztenderd forgatókönyvekben leírtaknak, de a C5, illetve C6 osztályú drónok hiánya miatt azokat teljes egészében nem tudják teljesíteni. (Ebből az intézkedésből az is látszik, hogy még sokat kell várni az uniós szabványok megjelenésére.)

A PDRA-k általános megfogalmazásban tartalmazzák tehát az alkalmazandó intézkedéseket és korlátozásokat egy-egy művelettípushoz kapcsolódóan, meghatározva a szükséges minimum kompetenciákat, biztonsági távolságokat, eszközökre vonatkozó műszaki követelményeket, követendő eljárásokat, stb. Mivel általános leírást tartalmaznak, így rugalmasságot biztosítanak az üzembentartóknak és a hatóságnak, hogy miden esetben a szándékolt üzemeltetés sajátosságaihoz legjobban illeszkedő korlátozásokat alkothassanak meg, akár egyedi, műveletenkénti eltéréssel is. Így PDRA keretében lehet mezőgazdasági permetezés drónnal történő végrehajtását is megtervezni. (De nem lehet végrehajtani, ugyanis Magyarországon a PDRA-k ellenére is kizárólag egyedi kísérleti engedéllyel lehet drónnal permetezni, tekintettel arra, hogy a drón nem minősülhet mezőgazdasági légijárműnek és a növényvédő szerek drónos légi kijuttatásához jogszabálymódosítás és számos egyéb engedélyeztetés lefolytatása szükséges még.)

Ha a tervezett művelet jellemzői megfelelnek a PDRA-ban leírtaknak, akkor lehet azokat alkalmazni. Ezen esetekben lehetőség van a műveleti engedélyt úgy benyújtani, hogy a kockázatcsökkentést PDRA alkalmazásával valósítja meg az üzembentartó. Ilyenkor jóval egyszerűbb a műveleti engedélyeztetést megelőző fázis, hisz nem szükséges a bonyolult, sok lépést tartalmazó kockázatelemzést elvégezni, csupán a PDRA-kban szereplő intézkedést kell betartani. A kockázatcsökkenést a PDRA-kban foglalt intézkedések fogják biztosítani.

Az előre meghatározott kockázatelemzések csak a repülési művelettel összefüggésben megjelenő biztonsági kockázatokkal foglalkoznak, így minden esetleges további korlátozást és intézkedést az egyéb kockázatok figyelembevétele utána kell szükség szerint beépíteni (például védelmi kockázatok, magánélet és adatvédelem, stb.).

Jelenleg négy PDRA-t publikált az EASA, azonban várható, hogy a jövőben ezek száma is növekedni fog, amint kidolgozzák a különböző drónokkal végzett tevékenységekre vonatkozó részletes leírásokat.

A PDRA-knak két fajtája közül lehet választani:

  • Sztenderd forgatókönyvekből származtatott, amely az UAS-üzembentartó számára lehetőséget biztosít, hogy az STS-hez hasonló műveletet hajtson végre (pl. olyan UAS-sal, mely nem rendelkezik osztályazonosítóval). Ezek a PDRA-k ugyan olyan műveleti korlátozással érintettek, mint amely STS-ekből származnak.
  • Általános PDRA-k, amely ritkán lakott környezetben, látótávolságon túl megvalósuló műveletekhez biztosítanak támpontokat.

A PDRA alkalmazása nem jelenti azt, hogy a műveleti engedélyt automatikusan kiadja a hatóság. Az azokban rögzített korlátoknál szigorúbb feltételeket is meghatározhat a közlekedési hatóság, ha a beadott iratok alapján ezt szükségesnek ítéli, és ilyen esetben az engedély a hatóság által előírt szigorúbb korlátozás szerint lesz érvényes.

Eseti légtérrel való kapcsolódás

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a lakott terület feletti légtérben drónnal repüléshez a pilóta nélküli játék légijárművek kivételével minden esetben és repülési magasságtól függetlenül szükséges az eseti légtér kijelölése is. A műveleti engedély, illetve az üzembentartási nyilatkozat sem ad felmentést ezen kötelezettség alól.

Cikksorozatunk következő részében – szakértőink segítségével – a kockázatelemzést és annak részeit járjuk körbe.

Szólj hozzá