Drónok kora Dróntechnológia

Drón a Marson! – Egy különös sorsú nő leleményes gyermeke

Elképzelhetetlen hidegben, a földiéhez képest 1 százalékos levegősűrűségben kényszerül röpködni a csütörtökön Marsot ért amerikai misszió kétkilós drónja úgy, hogy közben magát tölti. A Földdel való kommunikációja sem egyszerű, 10 percig tart, míg eléri az utasítás.

Ki tudja, hogy alakul a csütörtökön Marsot ért amerikai drón sorsa, ha a mianmari MiMi Aung 16 éves korában nem kap családja egyetlen tagjaként amerikai tanulási lehetőséget… mindenesetre a BBC 2019-es válogatása által a 100 legfontosabb nő között említett mérnöknő nem engedte el az álmait, és a Perseverance (Kitartás) projekt marsjárója hasára tapasztott űrdrón vezető mérnökségéig vitte, így ő tekinthető a világ első olyan járműje szülőanyjának, amely a Földtől eltérő égitesten emelkedik a magasba, és oda is száll vissza.

Számos tudós leszögezi, hogy a most révbe ért Mars-expedíció jelentősége sokkal inkább technikai, mint űrtudományos, és ebben nem kis része van a 72 ezer km/h-val haladó marsjáró hasán tavaly július óta “potyázó”, vele együtt a vörös bolygóra érkezett, Ingenuity (Leleményesség) nevű drónnak.

TECHNIKAI ADATOK
Név: Ingenuity
Gyártó: Jet Propulsion Laboratory (JPL), USA
Méret:
– törzs: 13,6×19,5×16,3 cm
– lábak (4 db): 38,4 cm
– rotorok (2 db szénszálas pengepár, koaxiális mozgás) fesztávolsága: 1,2 m
– fordulatszám 2400/perc
– magasság: 49 cm
– akkumulátor: 273 g (lítiumos)
– kommunikációs hatótávolság: 1000 m
– navigáció: napkövető kamera
– repülési teljesítmény: 350 W
– tömeg: 1,8 kg (a Földön, ám a Mars “gravitációja” ennek csak a marsi körülmények között ennek csak a 37,5 százalékát lehet érzékelni)
Részei:
– napelem; alatta antennák; alattuk a 2 pengepár; alattuk a drón teste (avionika), benne érzékelőkkel, kamerákkal, fűtőberendezéssel és szigeteléssel

Mars Helicopter

Forrás: mars.nasa.gov

 
A NASA amerikai űrszövetség kötelékeiben zajló program különlegesen is “bőbeszédű” az Ingenuityvel kapcsolatban, a róla meglévő tudáshalmaz hat pontban foglalható össze:

1. Jelentőség

Az Ingenuity az első olyan eszköz, amely révén az ember azzal próbálkozik, hogy a Földtől különböző bolygón reptet – felszáll és landol -, ezt folyamatosan nehezíti, hogy a feladatokat előre “be kell táplálni”, majd azokat a drón már önállóan hajtja végre. Mérnöki csodának is tekinthető, hiszen a tesztek alapján eléggé masszív, hogy ne “szedjék szét” a vörös bolygó zord körülményei, mégis megfelelően könnyű a különleges légkörben való mozgáshoz – persze meglátjuk, mindezt tudja-e majd élesben.

2. Gyártás

2014 és 2019 között, öt éven át tartott az Ingenuity fejlesztése és gyártása, majd jöhetett a hosszas kísérletezés MiMi Aung vezetésével, aki a hajrában (2019) egy webkamerát is elhelyezett a tervezőszoba sarkában, hogy a folyamat 112 napos hajrájára a nyilvánosság is rálásson.

3. Születés a Marson

A mérnökök maszkban és távolságot tartva tomboltak 2020 nyarán, amikor a Cape Canaveral támaszpontot az “űrcsomag” rendben elhagyta. A következő ünnepi pillanat a csütörtök esti – helyi idő szerint délutáni – Marsra szállás volt, majd a leválás megkezdése a marsjáró hasáról, ezt követően pedig maga az Ingenuity is működésbe lép, hiszen napeleme segítségével tölteni kezdi akkumulátorát a későbbi röpködéshez – erről már mind értesítést is küldött. A leválás tavaszra várható, akkor kezdődik a 30 napos reptetés.

4. Működés

A leválás utáni 30 napban kap feladatokat a drón – élőben azért nem lehet távirányítani, mert körülbelül 10 perc a kommunikáció ideje a Föld és a Mars között -, ezek legfőképp tesztrepülések lesznek némi fényképezgetéssel, a rotorfordulatszámot tekintve viszont nyolcszoros “hevület” kell, mint amit egy átlagos földi helikopter tud. Egy repülés 90 másodpercig tart – ezért sem mindegy, mit kap parancsba -, 300 méter távolságra visz, legfeljebb 3-5 méteres magasságban.

5. Körülmények

A drónnak marsi éjszakánként -91 fokban is kell tudnia repülnie – ilyen hideg van az űreszköz tartózkodási helyén, a Jezero-kráterben -, miközben a légkör sűrűsége 1 százaléka a Földének, a gravitáció pedig 37,5 százaléka. (Ezeket a körülményeket a drón “kedvéért” a NASA külön előállította a Földön.)

6. Név

Az Ingenuity nevét egy alabamai (Northport) gimnazista, Vaneeza Rupani küldte be pályázaton. Eredetileg a marsjárónak szánta, de a NASA mérnökei szerint annyira illett a néha drónnak, néha helikopternek nevezett eszközre, hogy végül ez kapta a nevet.

A szülőanya

MiMi Aung, a drón vezető mérnöke Amerikában született, de 2,5 évesen a család hazatért Mianmarba, ahol édesanyja az ország első női matematikadoktora lett. A katonai diktatúrát nyögő országból aztán 16 évesen a család egyedüli tagjaként amerikai tanulási lehetőséghez jutott, amellyel élt is, 22 évesen mérnöki diplomát szerzett, majd doktori fokozatot, 1990 óta dolgozik a NASA-nak. A BBC 2019-ben a száz legnagyszerűbb nő között említette.

Az Ingenuity célja az alkotók szerint a marsi légkörben való repüléshez szükséges technológiák felvonultatása, ennek viszont komoly következménye lesz nemcsak a földi drónok fejlesztése, de az űrdrónoké is, mindkét vonatkozásban akár a terepfelderítés, nagy felbontású képkészítése vagy a nehezen hozzáférhető helyek megközelítését tekintve.

A drón fejlesztése, gyártása és üzemeltetése eddig – a NASA által hivatalosan közzétett adatok szerint – 85 millió dollárt (mintegy 30 milliárd forint) emésztett fel.

Szólj hozzá