Kurka Géza személyében egy olyan drónfotóst ismertünk meg, aki tényleg szerves egységben képzeli el és éli meg a földi és a légi fotózást. Nagy szeretettel és alázattal van ez iránt a gyönyörű szakma iránt, így különösen örültünk, hogy megosztotta velünk értékes külföldi és belföldi tapasztalatait, valamint személyes “kívánságlistáját”, amit a jövő technikája felé fogalmazott meg.
GO2FLY: Mióta reptetsz drónokat és miért kezdted el?
Kurka Géza: Négy éve kezdtem fotózni, mindig is szerettem hétköznapjaink színterét szokatlan szemszögből megmutatni. Egy ideig elég volt például a Parlamentet lekapni az Erzsébet kilátóból, vagy halszem objektívvel lépcsőházakat fotózni, de egyszer csak szűk lett ez a játszótér. Ekkor döntöttem a drón mellett, amire első időben úgy tekintettem, hogy végre vertikális tengelyen is mozog a kamerám. Ez körülbelül egy éve volt.
G2F: Hobbinak vagy munkaként indult a drónozás?
KG: Jelenleg hobbiként tekintek rá, de vannak időnként megbízásaim is, ahol arra kérnek, mutassam meg az én stílusomban, milyen egy épület, város, tér vagy épp egy jármű. Szóval mindkettőnek nevezhetjük.
G2F: Egyedül, társakkal vagy tanfolyamon sajátítottad el a drónreptetés, légi fényképészet fortélyait?
KG: A reptetés megtanulásában sokat segítettek drónos, fotós társaim, de leginkább egyedül tapasztaltam meg mindent. Mielőtt elkezdtem volna repkedni, kimentem az Újpest és Fót közötti üres területre és ott tanultam, hogy és mit csinál a drón. Hogy szálljak fel és le, mi van, ha akadályt érez, milyen akadályok láthatatlanok egy drón kamerájának. Mi történik, ha túl közel merészkedek valamihez. Hogy kell viselkedni madár támadás esetén. Igyekeztem mindenre felkészülni. A fénykép készítés alapjai pedig már megvoltak, hiszen sokat fotóztam, mielőtt drónozni kezdtem. A fotózás szabályait pedig anno könyvekből, internetről, workshopokon és barátoktól sajátítottam el.
G2F: Milyen drónt és kiegészítőket használsz, mik a fejlesztési terveid?
KG: Jelenleg egy DJI Mavic 2 Pro boldog tulajdonosa vagyok. Nem tervezek mostanában fejleszteni, de ki tudja, mit hoz a jövő. Nem tudom, ellen tudnék-e állni a csábításnak, ha például megjelenne egy olyan drón a piacon, ami nem nagyobb a Mavic-nál de sokkal jobb a kamerája.
G2F: Miről és hogyan készült a kedvenc drónfelvételed?
KG: Kedvenc? Hmm, talán az olasz Kis-Dolomitokban készült Pietrapertosa városkáról. Egy barátom élt ott pár hónapig. Mikor megmutatta, milyen csodás helyen van, azonnal eldöntöttem: utazom hozzá. Ez a csodás kis város az olasz csizma alján van, nagyon szegényes környéken. Az emberek itt csodálatosak. Segítőkészek és kedvesek. Különösen nagy élmény volt oda utazni. A város különlegessége, hogy Kr. e. a 8. században alapították egy három tagú, Sárkányfog formájú sziklacsoport előtt. Különleges, csodás hely, ami egyáltalán nincs teli turistákkal.
G2F: Mi inspirál, milyen tényezőket veszel számba egy-egy helyszín kiválasztásánál?
KG: Két típusú képet készítek. Az egyik, amit el tudok adni stockfotóként. A másik, ami különleges beállításokkal, időpontban vagy helyszínen készül. Néha kockáztatok persze, de figyelek a biztonságra, mások és magam testi épségére és arra, hogy ne tegyek kárt semmiben.
G2F: Kerültél-e már szembe akadályozó tényezőkkel a magyarországi vagy külföldi drónozás során?
KG: Hát persze. A sirályok nem szeretik a drónomat. Amikor Londonba készültem fotós túrára, az ott élő fotós ismerőseim figyelmeztettek, ha elkapnak drónnal akkor azonnal előzetesbe kerülhetek és addig ki sem engednek, amíg be nem bizonyosodik, hogy nem állok semmilyen terrorszervezettel kapcsolatban. Azt hiszem, ez valóban akadályozó tényezőnek mondható. Nem is vittem drónt magammal.
G2F: Milyen drónos munka / felvétel elkészítése szerepel a bakancslistádon?
KG: Jelenleg az elsődleges cél, hogy megtanuljak jó videókat készíteni drónnal, de ahogy a mondás is tartja: a fél kezem odaadnám, ha drónozhatnék London cityben.
G2F: Jársz-e drónos közösségbe, ismersz-e ilyen társaságokat?
KG: Nem, nem járok. A XXI. században sajnos inkább a közösségi oldalakon működő “virtuális” közösségek működnek. Ezeknek viszont aktív résztvevője vagyok.
G2F: Hogyan képzeled el a drónozást 10-15 év múlva?
KG: Addigra én már a 60 felé kacsingatok majd, tehát egy székből kényelmesen és mellettem egy pohár kávéval. Komolyra fordítva: a technikák a XXI. században nagyon gyorsan fejlődnek. Még azt is nehéz lenne megmondani, mit tudnak majd a drónjaink 3-5 év múlva. Inkább azt mondom, amit szeretnék akkorra a kezemben tartani: könnyű és biztonságos drónokat, betartható, ésszerű szabályokat, legalább 1 órás repülési időt, minimum full frame méretű szenzorokat a kamerákban, és nem utolsó sorban cserélhető objektíveket magas fényerővel, akár teleobjektívekkel is.
