Napjainkra az agrárszektor egyre szélesebb körben tudja használni a drónok nyújtotta lehetőségeket. A mezőgazdaságban két fő felhasználási vonal jellemző.
Az egyik és egyben elterjedtebb az adatgyűjtés, más néven monitoring. A monitoring drón egy távérzékelésre alkalmas UAV. Távérzékeléskor egy megfigyelt objektumról (jelen esetben ez, a táblánkon található kultúra) érkező elektromágneses sugárzások közvetítenek információt a drónunkon található szenzorok számára. Tudjuk, hogy az elektromágneses sugárzás igen széles hullámhosszú spektrumot fog át, viszont mi a mezőgazdaságban főként a látható fény és a közeli infravörös (NIR) tartományt használjuk. A táblánk folyamatos monitorozásával lehetőségünk nyílik, egy adott kultúrában a korai gyom és vízháztartási problémák felmérésére, növényi stressz pl.: vízhiány, tápanyaghiány meghatározására, termésbecslésre, vadkárbecslést támogató, döntéshozó műveletek alkalmazására.
A gyakori repülések naprakész információval szolgálnak az adott területről, így az egyes fenológiában bekövetkező állapotváltozások gyors és hatékony észlelése valósul meg, költséghatékony módon. A kvantitatív paraméterek mellett a kvalitatív jellemzőket is észlelhetjük (pl.: vegetációs tömeget, árnyék és szélhatást stb.) amik kifejezésére különböző indexeket használunk. Ezek közül a legismertebb a normalizált vegetációs index NDVI. Az index alkalmazásának lényege, hogy a növényeink levelei eltérően verik vissza a fényt akkor, ha egészségesek és megfelelő a tápanyag-ellátottságuk, illetve ha nem. Az algoritmus alapján még az előtt azonosíthatjuk a problémát, hogy szabad szemmel észlelni tudnánk.
A másik és várhatóan a hazai jogszabályi harmonizáció után rohamosan növekvő felhasználási terület a permetezés lesz. A permetező drónok alkalmazása napjainkban tilos, kivétel ez alól a kutatási, kísérletezési célra történő felhasználásuk. Figyelembe véve napjaink időjárását, rendkívül nehéz olyan periódust találni, amikor a gazda a szükséges időben tud beavatkozni. A permetező drónok segítségével talajállapottól, növényállomány magasságától függetlenül tudunk effektív kezeléseket végezni. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan lehetséges hatékony permetezést végezni ezekkel az eszközökkel, úgy hogy a legnagyobb drónok tartálya csupán 20 literes? Gazdálkodóként megszoktuk, hogy átlagosan 200-300 liter/ha permetlé mennyiséget juttatunk ki hektáronként, gyümölcsösbe ez a szám akár 1000 liter is lehet.
Hazánkban Törőcsik Pál évtizedes munkájának köszönhetően kifejlesztés alatt áll a szabályozott cseppméretű permetezés „CDA” technológia alkalmazásának lehetősége permetező drónon. A technológia jellemzője a hagyományos permetező rendszerekkel ellentétben, hogy itt nem nagy nyomás segítségével „préseljük át” a permetlevet egy adott átmérőjű fúvókán, ahol a permetcseppek határozatlan mód szakadnak le, és akár 50-300 mikronos cseppek is képződhetnek. Ezek egy része elillan vagy a levélér mentén összefolyik és lecseppen, ami jelentős hatásfok csökkenést eredményez. A CDA technológia más, jelen esetben a mechanikus cseppképzésű forgótárcsás szórófejekre a gravitációs erő felhasználásával engedjük a permetlevet, ezek a szóró fejek 5000 és 15000 fordulat/perc közötti tartományban bármilyen cseppméretet elő tudnak állítani, szinte teljesen azonos méretben. Ez jelentős mértékben növeli a hatásfokot, kevesebb peszticid felhasználás mellett.
A rendszer hatásfokának további javulását eredményezi a drónvíz használata. A „drónvíz közös tulajdonsága, hogy a bennük lévő alkotók és a hozzájuk illesztett nagy molekula tömegű szerves polimerek keverékéből előállított készítmény, egyedi összetételének köszönhetően, kiváló cseppképzést biztosít. Továbbá a cseppek sérülés és veszteség mentes „utazó képessége” többszöröse bármilyen vizes oldatnak még erős napsütés esetében is. A növények epidermiszén a felületi feszültség olyan parányi, hogy 20-30 másodperc múlva a teljes felületet tökéletesen fedi és a felszívódás olyan intenzív, hogy a peszticidek jelentős részénél elég az engedélyezett dózis 2/3-a vagy esetenként a fele” (AgroWay).
Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
