Hírek Ipari drónok

Drónokkal térképezték fel a csernobili Vörös-erdőt

A Csernobil melletti Vörös-erdőnek hívott terület földünk egyik legerősebben radioaktív helye. Ezt mérték most fel brit tudósok, drónok segítségével.

A robot repülőgépek új típusú érzékelőkkel repültek, amelyek az ukrán hatóságok számára naprakészebb információkat szolgáltattak a legnagyobb szennyezettségű területekről.

ve3

A Vörös-erdő 500 m-re fekszik az atomerőmű komlpexumtól. A területre azonnal lesújtott az 1986-os robbanás. A radioaktív sugárzás miatt az erdő legtöbb fája elpusztult és narancsos, vörösesbarna színűvé változott. Bizonyos részek még mindig szigorúan el vannak zárva az emberek elöl.

Nagy-Britannia nemzeti nukleáris robotika központja (National Centre for Nuclear Robotics – NCNR) kifejlesztett egy olyan drónos térképezési rendszert, melynek segítségével a kutatók biztonságos távolságból tanulmányozhatják a másként kockázatos helyszíneket is.

Merevszárnyú repülőt most először használták arra a célra, hogy a fák fölött, mintegy 65 km/h sebességgel haladva olyan felvételeket készítsen, melyekből radioaktivitást mutató térkép szerkeszthető. Az így beazonosított, kutatásra érdemes helyszíneket azután forgószárnyas drónokkal vizsgálták meg, ezek ugyanis képesek egy helyben is „lebegni”, és az érzékelőkön keresztül nagy felbontású 3D információt tudnak kinyerni.

Az áprilisi felmérés lényegében megerősítette az erdőre gyakorolt radioaktív hatásokról már meglévő ismereteket, azonban a friss kutatás óta sokkal részletesebb információk állnak rendelkezésre.

ve2

A drónok emellett néhány, eddig nem ismert hotspotot is beazonosítottak. Az egyik, az erdőtől néhány km-re délre eső részről például kiderült, hogy ott van egy régi talajelválasztó egység, amelyet az eredeti, tisztítás érdekében tett erőfeszítések során használtak. “Megpróbálták elkülöníteni a szennyeződést, és ezzel csökkenteni a hulladék mennyiségét.“- mondta el a BBC-nek Tom Scott, a bristoli egyetem professzora, a kutatást vezető intézet társigazgatója.

“A létesítményben maradt örökség lényegében a padlón szétszóródott kiégett nukleáris üzemanyag, amely nagyon magas sugárzási dózist bocsátott ki, körülbelül 1,2 mSv-t óránként. Ez azt jelenti, hogy néhány óra ott eltöltött idő alatt az egész éves sugárzási dózist elérné a szervezetem.”

A kutatócsoport úgy tervezi, hogy a következő hónapokban visszatér Ukrajnába, hogy újabb területeket mérjen fel a Csernobilt körülvevő 2600 km²-es Zónán belül, ahová az idő múlásával egyre több ember számára engedélyezik a belépést – tavaly már mintegy 70.000 turista látogatta meg a zónát. A britek által készített térkép segíthet finomítani, aktualizálni a jelenlegi biztonsági protokollokat.

A kutatást végző NCNR az e szakterületen tevékenykedő szakértőket fogja össze, akik arra törekszenek, hogy olyan, új generációs technológiát fejlesszenek ki, amely felhasználható a britek által eddig megörökölt 4,9 millió tonna nukleáris hulladék tisztítására. Az egyik fő céljuk az, hogy autonóm működésű robotok kifejlesztésével tudják hatékonyan és biztonságosan kezelni a veszélyes szemetet.

ve1

A drónokra épülő rendszert már tesztelték ásványianyag kutatások tekintetében. Scott professzor elmondta: „A drónok olyan magasságban képesek repülni, amely jóval részletesebb adatok gyűjtését teszi lehetővé, mint amit a helikopteres vagy repülős megfigyelés nyújtani tud.”

Forrás: BBC

Szólj hozzá